A spanyolnáthának már a neve is politikai nézeteltérés következménye.
A H1N1 influenzára azért ragadt ez a név, mert a háborúban semleges, ergo cenzúra alatt nem álló spanyol média elsőként számolt be róla, nem azért, mert onnan eredt a kór. (A nyomok Kínához vezetnek, mint majdnem minden más nagy járvány esetében is.) Viszont a környező, hadban álló államok készséggel fogták a spanyolokra a járványt, akik cserébe gyanakodni kezdtek szomszédjaikra, hogy talán szándékos fertőzésről van szó.
Az első világháború utolsó évében kitört járvány rosszabbkor nem is jöhetett volna. A háború addig példátlan áldozatszáma gyakorlatilag megtöbbszöröződött a ragály következtében, ami akár 500 millió embert is megfertőzhetett, és legalább a betegek tizedével végzett – ami inkább óvatos becslés, a merészebbek szerint akár a század háborúinak együttes áldozatszámát is felülmúlhatta a spanyolnátha (megközelítve a fekete halált).