Trump elnök Twitteren tudatta, hogy a bombázás előtt még megkérdezte, mennyi halálos áldozattal járna az akció, mire azt a választ kapta, hogy 150 ember életét oltaná ki a légicsapás. Így 10 perccel a zöld lámpa kigyulladása előtt visszahívta az egységeket.
Washington és Teherán egyébként is feszült viszonya akkor éleződött ki a végsőkig, amikor az iráni légvédelem csütörtökön lelőtt egy amerikai drónt – amerikai álláspont szerint nemzetközi vizek fölött, iráni és orosz vélemény szerint iráni légtérben. Azt megelőzően pedig két tankerhajót ért támadás az Ománi-öbölben. Több térségbeli arab ország, így Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, valamint egyes nyugati országok, köztük az Egyesült Államok is Teheránt tette felelőssé ezekért a támadásokért, csakúgy, mint ahogy a hetekkel korábbi, emírségekbeli hajókat ért támadásokért is.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.06.28.(XXIII/26)
