Gül Baba nem rózsakertésznek érkezett 1541-ben a török által frissen megszállt Budára, hanem azért, hogy vallási téren minden lehetséges eszközzel előmozdítsa Magyarország leigázását. E kiemelkedő dervis személyének az a teljesen hamis beállítása, mintha ő csak egy ártalmatlan virágkertész lett volna, egyrészt félreértésen, másrészt tudatos félrevezetésen alapul. A félreértésre az adott okot, hogy a nevében szereplő „Gül” szó a török nyelvben kettős jelentésű. Egyik jelentése a rózsa (a másik jelentéséről egy kicsit később). Ebből kiindulva, bár egyetlen forrás sem említi, hogy valaha is foglalkozott volna rózsákkal vagy akár virágtermesztéssel, mégis lábra kapott a jámbor rózsakertész legendája. E kép széles körű elterjesztéséhez nagyban hozzájárult Huszka Jenő 1905-től folyamatosan játszott nagy sikerű operettje, a Gül Baba, amelynek két filmváltozata is született, 1940-ben Nádasdy Kálmán, 1955-ben Keleti Márton rendezésében. Azért is teljesen téves a budai rózsakertész beállítás, mert itt eleve semmi idő sem adatott számára, hogy akár csak egyetlen rózsatővel is foglalkozzék. Ő ugyanis 1541. augusztus 29-én, Buda csellel történt elfoglalásakor érkezett a magyar fővárosba, de négy nappal később, 1541. szeptember 2-án már meg is halt – az egyik muszlim hagyomány szerint a magyarországi hódító harcok során szerzett sebeiben.
Tudatos félrevezetés
2018. 10.05. (XXII /40)
