Emmanuel Macronnak nem sikerült az, ami Jacques Chiracnak. 1998-ban ugyanis az akkori elnök profitálni tudott a francia futballválogatott világbajnoki győzelméből, a népszerűségi mutatói 15 százalékponttal emelkedtek. Ugyan a franciák nemzeti optimizmusára húsz éve és most is pozitívan hatott a siker, Macron mégsem tudott hasznot húzni a kedvező közhangulatból, hiába vette ki részét teátrálisan az idei vébédöntőből és az azt követő ünneplésekből (A közösségi médiát elárasztották a különböző ünneplős felvételek). A valóság hamarosan kijózanította: pár nappal később kirobbant az úgynevezett Benalla-botrány.
„Hobbiból” verte a tüntetőket
Az eset még május 1-jén történt, amikor egyébként is megszokott, hogy Franciaország-szerte tüntetések vannak, és nem egy esetben ezek erőszakkal is végződnek. Az idei demonstrációk hangulata sem tért el ettől, Macron munkaerőreformja miatt tetőfokára hágott a feszültség. Párizsban mintegy 1200 szélsőbaloldali, feketébe öltözött demonstráló kezdett randalírozni. A rendőrség könnygázzal és gumibotokkal próbálta oszlatni a tömeget. A megszokott zavargáson kívül, látszólag semmi „rendkívüli” nem történt aznap.
2018. 08.10. (XXII/32)
