Martin Luther Kinget életében mintegy ötven főiskola és egyetem fogadta tiszteletbeli doktorává, emellett számos kitüntetést is kapott, ezek közül az 1964-es béke-Nobel-díja a legrangosabb. 1977-ben Carter elnök posztumusz Szabadság-érdemérmet adományozott neki, amelynek indoklása szerint: „Martin Luther King, Jr. nemzedékének lelkiismerete volt.” A Gallup közvéleménykutató a „20. század második legtiszteltebb emberének”, a TIME magazin 1963-ban az év emberének, 2000-ben pedig a század 6. legjelentősebb személyének választotta. Leghíresebb, a washingtoni Lincoln-emlékműnél elmondott, Van egy álmom című beszéde az új ötdolláros hátoldalára kerül hamarosan.
A világhírű aktivista súlyos és valós problémák ellen küzdött, a szegregáció, a faji alapon hozott diszkriminációs törvények, a választási akadályok méltatlanok voltak a második világháború utáni szabad és kreatív Amerikához. Az erőszakmentes tiltakozások azonban időnként a hatóságok vagy általában a fehér társadalomhoz tartozók elleni erőszakba csapott át (bár maga King következetesen ellenezte a fehérellenes rasszizmust és erőszakot). Az FBI ennek nyomán figyeltetni a polgárjogi mozgalmak vezetőit. Így került a célkeresztbe King, akinek a megfigyelésére 1963-ban Robert Kennedy igazságügy-miniszter adott engedélyt, John Kennedy elnök tudtával. A felhatalmazás alapján az eredetileg néhány hónaposra tervezett időszakot jóval meghosszabbítva az FBI közel öt éven át intenzíven figyelte Kinget. A vizsgálatot a hivatal igazgatója, J. Edgar Hoover rendelte el, aki 1935 és 1972 között, Roosevelttől Nixonig vezette az FBI-t.
Az FBI-vizsgálatok összegzése 1968-ban készült el, de titkosításra került, mígnem idén október végén a dossziét Trump elnök utasítására nyilvánosságra hozták, a John Kennedy elnök elleni merénylettel összefüggő iratokkal együtt. A húszoldalas dokumentum most teljes terjedelmében olvasható, az írásos anyag forrásaként szolgáló hangfelvételek, és a King lakásán, valamint hotelszobáiban elhelyezett elektronikus lehallgatókészülékekkel rögzített beszélgetések leiratai egy 1977-ben hozott bírói döntés alapján egészen 2027-ig titkosítva maradnak a Nemzeti Archívumban. Az FBI-dossziéban összegyűjtött anyag eredeti forrásai tehát ma még nem ellenőrizhetők, ráadásul Hoover maga számos esetben használta politikai játszmákban az általa irányított szervezetet. Ennek ellenére kijelenthető, hogy aligha van igazuk azoknak, akik szerint légből kapott, kitalált információkat írt le az FBI - ezek ráadásul összevágnak azzal, amit a lelkész-politikus magánéletéről eddig is tudtunk. A King körül kiépült kultusz ellenére életrajzírói eddig is tényként kezelték a lelkész házasságon kívüli kapcsolatait, amelyek évtizedeken át tartottak. Az 1989-ben megjelent And the Walls Came Down (És a falak leomlottak) című kötetében Ralph Abernathy azt állítja, hogy King a meggyilkolását megelőző éjszakát is egy idegen nővel töltötte Memphisben egy hotelszobában. A baptista lelkész magánéletéről most az FBI-dosszié részletesebb képet ad:
2017. 11.10. (XXI/45)
