Szeptember 24-én az urnákhoz járultak a német választópolgárok, hogy kifejezzék akaratukat nemcsak arról, hogy Németországot ki kormányozza következő kancellárként, hanem arról is, hogy Európa milyen irányba haladjon majd tovább. Angela Merkel és pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) 32,9 százalékos eredménnyel a legtöbb szavazatot kapta. Korábbi koalíciós partnere, a Szociáldemokrata Párt (SPD), Martin Schulzcal az élen, a második helyen került be a Bundestagba 20,5 százalékkal, a harmadik helyre pedig a folyamatos veszekedésektől és belviszályoktól megterhelt Alternative für Deutschland (AfD) érkezett meg, 12,6 százalékát szerezve meg a 61,52 millió választó szavazatainak.
A CDU-n és az SPD-n kívül mindenki nyert az előző választásokhoz képest. Az AfD, amelyet a pártból kilépett Frauke Petry helyett a két vezető képviselőjelölt, a nyíltan leszbikus Alice Weidel és a korábban 40 évig kereszténydemokrataként politizáló Alexander Gauland vezet, valóban alternatíva lehetett volna sokkal több választó számára. Az AfD igazi választási sikerét többé-kevésbé meghiúsító belső megosztottság viszont úgy tűnik, véget ért, ugyanis Petry bejelentése szinte semmilyen nagyobb negatív hatást nem váltott ki a párton belül. A hatalmi tülekedés megszűnésével igazi ellenlábasai lehetnek a jelenlegi vezetésnek, tekintve, hogy a tartományi parlamentekben is mindenhol sikerült az elmúlt időszakban mandátumot szerezniük.
A liberális FDP, amely a legutóbbi ciklusban nem került be a parlamentbe, most pedig 10,7 százalékot szerzett, míg a Zöldek és a szélsőbaloldali Linke eredményei, bár jóval kisebb mértékben növekedtek, mint az FDP támogatottsága, alig maradtak a 10 százalék alatt.
2017. 09.29. (XXI/39)
