Wilders elutasítottságának – és egyben a választók körében való népszerűségének – oka a bevándorlással és a bevándorlókkal kapcsolatban vallott nézetei, valamint az iszlámhoz fűződő viszonya. A párt kampánynyitó rendezvényén – nemes egyszerűséggel – söpredéknek nevezte a marokkói származású bevándorlókat: „A marokkói söpredék… nem mindenki az, de van egy marokkói söpredék, elsősorban fiatal emberek, akik miatt nem biztonságosak az utcáink, és ennek meg kell változnia.”
A marokkói származású bevándorlókról mondott beszéde miatt mellesleg Wilderst tavaly decemberben elítélték, a bíróság ugyanis úgy vélte, hogy az kimeríti a gyűlöletbeszéd kategóriáját. Az ítélet nem sokat változtatott azonban a választói magatartáson, ugyanis Hollandia nagyobb ré-sze egyetért Wildersszel abban, hogy kevesebb migránsra van szükség.
A migránsok lakta környékek biztonságával kapcsolatban a politikusnak saját tapasztalata van: városi képviselő korában kirabolták egy bevándorlók által lakott környéken. Egyesek szerint ez az élmény változtatta meg a politikai habitusát, ettől kezdve sokkal kritikusabb lett az iszlámmal és a bevándorlókkal szemben is.
A katolikus hátterű politikus érdekes politikai pályát futott be. 1990 és 1998 között Frits Bolkesteinnek, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért nevű párt vezetőjének volt a parlamenti asszisztense. Ebben az időszakban, mivel a külpolitikára szakosodott, Wilders sokat utazott. Utazásai során bejárta a Közel-Keletet, volt Iránban, Szíriában, Egyiptomban, Jordániában és Izraelben. Izraelhez saját bevallása szerint szoros baráti szálak kötik. Ahogy elmondta: „Rengeteg érdekes országot látogattam meg a Közel-Keleten, de sehol sem éreztem azt a különleges szolidaritást, amit akkor érzek, ha leszállok a Ben Gurion reptéren.” Wilders a középiskola után két évet élt Izraelben, az elmúlt 25 évben pedig mintegy negyvenszer látogatott az országba. Jeruzsálem státuszáról szintén szókimondó véleménye van: „Ha Jeruzsálem a muszlimok kezébe kerül, akkor Athén és Róma lesz a következő. Jeruzsálem a Nyugatot védelmező frontvonalban van.” Néhány éve arra szólította fel a holland kormányt, hogy telepítse a nagykövetségét Jeruzsálembe.
Geert Wilderst 1998-ban választották parlamenti képviselővé a – jelenleg is kormányon lévő – Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért színeiben. 2002-ben a párt parlamenti szóvivője lett, az iszlámmal és bevándorlással kapcsolatos egyre kendőzetlenebb véleménye miatt viszont távoznia kellett a pártból. Ekkor alapította meg a Szabadságpártot, amelyet sokan szélsőjobboldalinak tartanak. A brit The Guardiannak nyilatkozva azonban hangsúlyozta, hogy az ő szövetségesei nem Jean-Marie Le Pen vagy Jörg Haider (az osztrák szélsőjobboldali politikus akkor még élt). Szókimondó stílusával kapcsolatban a BBC-nek azt emelte ki, hogy „túl sokáig voltunk toleránsak az intoleránsakkal, most meg kell tanulnunk intoleránsnak lenni az intoleránsakkal”.
Ennek megfelelően Wilderst legtöbben az iszlámmal szembeni szókimondó és politikailag kevéssé korrekt fogalmazásmódja miatt kritizálják. Szerinte ugyanis „nincs olyan dolog, hogy mérsékelt iszlám”, ugyanis „maga a Korán állítja azt, hogy aki csak a Korán egy részében hisz, az aposztata.” A The Guardiannak adott interjúban kifejtette, hogy természetesen nem minden muszlim terrorista, de a terroristák többsége muszlim.
A holland politikusnak magáról a Koránról is lesújtó véleménye van: a De Volkskrant című lapnak szóló nyílt levelében kifejtette, hogy a Korán egy fasiszta könyv, amit ugyanúgy be kellene tiltani Hollandiában, mint a Mein Kampfot. Ez utóbbi kijelentés miatt Ausztriában az ügyészség vizsgálatot indított, azt követően, hogy egy muszlim emberjogi aktivista feljelentette Wilderst gyűlöletbeszédért.
Geert Wilders több mint egy évtizede szerepel a holland politikai életben, népszerűsége a migránskrízissel egyidejűleg növekedett. A választók egyre nagyobb része szimpatizál Wilders és pártja politikájával, amelynek lényege abban foglalható össze, hogy nincs szükség több bevándorlóra, mint ahogyan nincs szükség több mecsetre, iszlám iskolára és imámra sem.
A közelmúltban átmenetileg felfüggeszteni kényszerült saját és pártja nyilvános rendezvényeit Geert Wilders. A holland rendőrség ugyanis letartóztatott egy Wilders rendezvényeinek biztosításában résztvevő rendőrtisztet, mivel egy marokkói származású egyénekből álló bűnszervezetnek információkat szolgáltatott Wilders hollétéről.
A letartóztatott rendőrtiszt, akit azóta szabadon engedtek, de a vizsgálat végéig felfüggesztettek, marokkói származású, és a holland királyi család, diplomaták és magas rangú politikusok biztonságáért felelős rendőri szervezetnek (DBB) a tagja. Az eset ellenére Stef Blok igazságügy-miniszter ragaszkodott ahhoz a véleményéhez, hogy minden politikus számára biztonságos Hollandia utcáin kampányolni. Blok szerint a Wilders hollétéről szóló információk kiszivárogtatása senkit sem sodort veszélybe.
A belügyminiszter magabiztossága erős kontrasztban áll a közelmúlt történelmével: A hasonlóan szókimondó, multikulturalizmus- és iszlámellenes Pim Fortuynt, aki sok tekintetben Wilders elődjének tekinthető, 2002-ben, kilenc nappal a választások előtt gyilkolták meg a nyílt utcán, egy rádióstúdióból távozóban. Az iszlámmal szemben kritikus Theo Van Gogh filmrendezőt szintén a nyílt utcán gyilkolta meg egy marokkói-holland kettős állampolgárságú muszlim férfi. Wilderst is számos fenyegetés érte az elmúlt másfél évtizedben: 2004-ben a holland rendőrség tűzharcban fogott el két fegyverest egy hágai épületben, akik gránátokkal és egyéb fegyverekkel voltak felfegyverkezve, és Wilders és Ayaan Hirsi Ali meggyilkolását tervezték. A két fegyveres a holland titkosszolgálat által Hofstad hálózatnak nevezett szervezethez tartozott. Az eset óta, a folyamatos életveszélyes fenyegetések miatt Wilders állandó rendőri védelem alatt áll, és egy védett épületben lakik. A szigorú biztonsági rendelkezések miatt feleségével – aki mellesleg magyar származású – is csak hetente egyszer találkozik.
2017. 03.03. (XXI/09)
