A vasárnapi tartományi választásokon zsinórban negyedszer fordul elő, hogy dobogós helyen végez az Alternative für Deutschland (AfD) radikális populista protesztpárt, viszont most először történt, hogy maguk mögé utasították Angela Merkel kereszténydemokrata pártját. A CDU hosszú ideje nem ért el 20 százalék alatti eredményt sem a tartományi, sem az országos parlamenti választásokon; a hétvégén ez is megtörtént, ugyanis 19 százalékkal végeztek a harmadik helyen. A választást egyébként a szociáldemokrata SPD nyerte 30,6 százalékkal, őket követi az AfD 21,5 százalékkal, akik mögött 19 százalékkal „kullog” a kormányzó pártunió másik pártja, a CDU.
Aktivizált passzív réteg
A hétvégi tartományi választás jelentőségét növeli, hogy szinte pontosan egy év van még hátra a következő Bundestag-választásokig, így a CDU-nak még lehet ideje levonni a tanulságokat. Az ugyanis egyértelműen látszik, hogy az AfD támogatói bázisa gyorsan növekszik; a migránskérdés miatti általános negatív hangulatban egyre többen állnak mögéjük. Az AfD Baden–Württembergben, Rheinland–Pfalzban és Szászországban is 15 százalék fölött teljesített, ez utóbbiban 24,3 százalékot nyert, amivel egyértelműen a harmadik politikai erővé küzdötte fel magát a német politikai palettán. A zöld párt (Grüne) vagy a Linke baloldali párt néhány tartományban még labdába tud rúgni, ám országos szinten egyre kevesebb esélyük van a parlamentbe jutásra. Az AfD nemcsak a liberális FDP vagy a zöldek szavazói között tett szert támogatókra, de sikerrel pozicionálta magát a neonáci NPD szavazói bázisán belül is úgy, hogy közben a szélsőséges szavazók mellett harmincas értelmiségieket és a munkásosztály széles rétegeit is maga mögé tudta állítani.
Az egységes platform, amit az elemzők szerint a nagyon különböző hátterű vagy politikai nézőpontú szavazók eddig mindenhol támogattak, a bevándorlók kérdése – ennek mentén sikerült az AfD-nek mobilizálnia a passzív szavazókat. A hétvégi mecklenburg-előpomerániai választások eredményéből látszik, hogy a CDU például 4 százalékkal kapott kevesebbet, mint öt éve, az SPD 5 százalékkal, az öt éve még nem létező AfD viszont 21 százalék fölött teljesített – így annak tudatában, hogy a 2011-es választáshoz képest tíz százalékkal nagyobb volt a részvétel, a kis pártoktól elhódított szavazatokkal együtt is jelentős azoknak a száma az AfD-t támogatók között, akik öt évvel korábban nem szavaztak.