A hétfői aláírási ceremónián az érintett felek mellett részt vett John Kerry amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Christine Lagarde, az IMF igazgatója, békedíjas Kofi Annan, és számos neves politikus Cartagena kikötővárosában. Kolumbia elnöke, Juan Manuel Santos és a gerillaszervezet jelenlegi vezetője, a Timochenko harci néven ismert Rodrigo Londoño egy töltényből készült tollal írták alá a megállapodást, amely többek között azt tartalmazza, hogy a FARC, amely a fegyverek helyett immár politikai eszközökkel kívánja a céljait elérni, garantáltan kap tíz helyet a következő két kormányzati ciklus során a parlamentben; ezenkívül széles körű amnesztiát hirdettek a tagok számára, ami elsősorban a politikai bűncselekményeket elkövetők számára lép életbe. A súlyos, erőszakos bűncselekményeket elkövetők ugyan nem kapnak amnesztiát, de legfeljebb nyolc év szabadságvesztésre ítélhetik őket.
A FARC az ENSZ felügyelete mellett fogja átadni a teljes fegyverzetét, amelyek beolvasztása után a fémet három szobor elkészítésére fogják felhasználni. A ceremónia során a FARC vezetője a csoport történetében először kért bocsánatot az áldozatoktól és hozzátartozóiktól.
Alvaro Uribe, Kolumbia korábbi államfője a megállapodás legnagyobb ellenzői közé tartozik, akik jelenleg aktívan tüntetnek annak elfogadása ellen. Uribe, akinek édesapját valószínűleg a FARC gyilkolta meg, felszólította a lakosságot, hogy ne fogadják el a békepaktumot, amely az ellenzők szerint túlságosan enyhe ítéletet tartalmaz a gerillákkal szemben. Eltérőek az adatok, de 1964-es alapítása óta a FARC és a kormányerők közötti véres harcokban legalább 220 ezer ember halt meg, és még legalább 45 ezret eltűntként tartanak nyilván; emellett legalább 6 millió embert űztek el otthonából.
A FARC éppen Alvaro Uribe elnöksége alatt roppant meg, annak ellenére, hogy a hidegháborút sikerült az emberrablásokból és az illegális drogkereskedelemből szerzett pénz segítségével aktívan átvészelniük. 2012-ben amerikai segítséggel Uribe kormánya katonai akciókat indított a csoport ellen, amely szinte a felére zsugorodott, és kénytelen volt a hegyekben kialakított búvóhelyekre visszahúzódni.
A magas rangú politikusok jelenléte arra utal, hogy az eseménynek nagy jelentőséget tulajdonítanak, viszont az Oxfordi Egyetem Latin-Amerika Központjának munkatársa, Malcolm Deas a brit The Guardiannek elmondta: annak ellenére, hogy a FARC a legnagyobb gerillacsoport, amelyet a kubai forradalom, Che Guevara és Fidel Castro inspirált, a fegyverletételnek nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani, ugyanis az országban egy másik, bár sokkal kisebb gerillacsoport, az ELN (Nemzeti Felszabadítási Hadsereg) a mai napig is aktív. Ezeknek a pár száz, vagy az ELN esetében néhány ezer fősre zsugorodott kis csoportosulásoknak ugyanakkor a társadalomra gyakorolt hatása szinte elhanyagolható – arról már régóta szó sincs, hogy ezek át tudnák venni a hatalmat az országban.
Az Európai Unió külügyi megbízottja, Federica Mogherini a megállapodás aláírása után bejelentette, hogy az EU a FARC-ot törli a nyilvántartott terrorszervezetek listájáról, és létrehoznak egy 600 millió eurós vagyonkezelő alapot, amivel az unió a létrejött megállapodást akarja támogatni, amint azt a kolumbiai népszavazás érvényesíti. Mogherini szerint „ez azt az igen erős üzenetet közvetíti, hogy minden konfliktusnak meg lehet találni a megoldását”.
Utolsó mohikánok
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »