hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Káosz és terrorveszély Franciaországban
Nem látni a végét

2016. 06. 02.
Szabályos belháborúvá terebélyesedett Franciaországban a munka törvénykönyvének tervezett módosítása. A szakszervezetek az országot megbénító sztrájksorozatot hirdettek, a bizalmat vesztett, népszerűtlen kormánynak viszont a tíz százalék körüli munkanélküliség miatt égetően fontos lenne a reformok bevezetése. Bár egyik fél sem látszik engedni, csak remélni lehet, hogy a kialakult helyzet csupán megelőzi, nem pedig a hátterét adja majd a június 10-én induló, egy hónapig tartó labdarúgó Európa-bajnokságnak.

A május 26-án kezdődött, egész Franciaországra kiterjedő sztrájk- és tüntetéshullámot több mint egy hónapos szervezés előzte meg, becslések szerint 150–300 ezer résztvevő mozgósításával. A munkaügyi törvény tervezett módosítása ellen leghangosabban tiltakozó szakszervezeti tömörülés, a CGT olajfinomítók és üzemanyagraktárak blokádjára szólított fel, így a stratégiai tartalékokat kellett hozzáférhetővé tenni, hogy tankolni lehessen. Ezzel párhuzamosan a nukleáris erőművek alkalmazottai is a munkabeszüntetés mellett döntöttek, veszélyeztetve az áramellátást. Ezen a héten többek között a közlekedési, a párizsi régióban pedig a hulladékkezelési szektort is érintették a tiltakozások.

A vitatott törvénytervezet a munkáltatói feltételek rugalmasabbá tételével próbálja elérni a munkaerőpiac serkentését. Ehhez lazítani kíván a határozatlan idejű szerződéseken, az elbocsátási és fizetéscsökkentési, szabadságolási körülményeken, és lehetővé tenné, hogy az alkalmazottak vállalati szinten szavazhassanak a 35 órás munkahéttől való eltérésről (a szakszervezeteknek jelenleg vétójoguk van az ilyen megegyezések fölött).

Mindez valóban nem előrelépésnek tűnik az aktuális helyzethez képest, melyben a munkavállalók erősen védett jogokkal rendelkeznek: a 35 órás munkahét intézményessége mellett ott van a fizetett szabadságok részletesen szabályozott rendszere, továbbá az elbocsátás elleni biztosítékok (a felmondás drága, időigényes procedúra, melyet különleges indokkal lehet kezdeményezni). Az érem másik oldala azonban az, hogy ebben a rendkívül merev berendezkedésben a vállalatok nem szívesen vesznek föl új alkalmazottakat, illetve inkább ideiglenes szerződéseket kötnek. Az eredmény pedig a tíz százalék körüli munkanélküliség, a vállalkozókedv csökkenése, a hazai és külföldi befektetetések elmaradása és a fogyasztás stagnálása. A bajokat orvosolni hivatott, Myriam El Khomri munkaügyi miniszter nevével fémjelzett tervezet részben más európai országokban, például Németországban és Nagy-Britanniában évtizedekkel ezelőtt végrehajtott reformokat vesz mintául.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!