hetilap

Csak vasárnap óta több incidens történt, amelyek arra utalnak, hogy a menekültkérdés egyelőre távol áll a megoldástól. Az útvonalak változnak, és a létszám is csökken, viszont még mindig sokan kelnek útra. Vasárnap például 44 afrikai menekültet mentettek ki a hatóságok a Földközi-tengerből, akik hajón próbáltak átjutni Spanyolországba. A balkáni útvonal lezárása óta a migránsok Olaszország és Spanyolország felől próbálnak bejutni Európába, bár az idén érkezettek száma – heti 1500 – az ötöde az EU–Törökország-megállapodás előtti számnak.
Hétfőn Dániában is két embert kellett kihúzni a tengerből, akik Svédországba igyekeztek. Amióta a svédek előírták
a menekülteket szállító buszokon és egyéb közlekedési eszközökön a határátlépők azonosítását, az érkezők száma jelentősen csökkent. A motiváció azonban még mindig erős, tavaly ugyanis a svéd kormány ígéretet tett az ideiglenes tartózkodási engedélyek kiállítására, ami lehetővé teszi a családegyesítést – ezért aztán nem csoda, hogy továbbra is vannak próbálkozók.
A szárazföldön sem egyszerűbb a helyzet. A lezárt görög–macedón határon Idomeni településnél több száz migráns támadt neki köveket dobálva a kerítésnek kedden, amire a macedón rendőrség gumilövedékekkel és könnygázzal válaszolt. A görögök a sajtóban azonnal megvádolták a macedónokat, hogy „szégyent hoznak” Európára, amelynek kulturális örökségével ellenkezik a rendőrség intézkedésének súlyos­sága. Alekszisz Ciprasz viszont azt is elmondta, hogy bizonyíthatóan a külföldi aktivisták bátorították a várakozókat a kerítés megtámadására. Az amúgy is kétségbeesett várakozók között brosúrákat osztogattak, amelyek szerint a hatóságok újra meg fogják nyitni a határokat. Miután Macedónia a múlt hónapban lezárta a határait, azóta mintegy
11 ezren élnek embertelen körülmények között a határ menti sáros területeken.
A görög hatóságok folyamatosan próbálják meggyőzni őket, hogy költözzenek a kormány által felállított menekültszállásokra, de a legtöbben még mindig a határok megnyílására várnak.
A Törökországgal kötött „cseremegállapodás” hatásai már ebben a térségben is kezdenek érződni, ugyanis sokkal kevesebb ember érkezik Görögországba a Földközi-tengeren keresztül. Májusban mindeddig valamivel több mint 1700-an érkeztek, ami meg sem közelíti az eddigi számokat. Vasárnap és hétfőn összesen 18 ember hajózott át Európa területére. A brit Telegraph értesülései szerint a megállapodást az uniós polgárok is komolyan veszik, ugyanis a bolgár–török határon civilek „vadásznak” az ország területére illegálisan belépő migránsokra.
A bolgár televízióban bemutatott amatőr felvételen egy hang bolgárul kiabál a földön fekvő, hátrakötött kezű migránsokkal, hogy „Menjetek vissza Törökországba!”.
A migránskérdés Németországban is folyamatos ügyeket generál. Mivel tavaly a németeknél bevallottan legalább 130 ezer bevándorló tűnt el a hatóságok látóköréből, ami nagyjából tízből egy személyt jelent, az új polgárok követésére az EURODAC rendszer kiterjesztéseként 2020-ra 28,5 millió euró értékű beruházást tervez az Európai Bizottság. A jelenlegi ujjlenyomat-leolvasó rendszert egy arcfelismerő rendszer egészítené ki, amellyel könnyebben nyomon követhetők a menedékkérők. Erre azért is szükség van, mert továbbra sem lehet kiszűrni az érkezők közül hatékonyan azokat, akiket célzottan küldenek a térségbe a terror­szervezetek.
A terrorveszély mellett a menekültek nemzetiségi összetétele és vallási hovatartozása is megoldatlan problémát jelent. A bevándorlók jogaival foglalkozó civil szervezetek amiatt aggódnak, hogy a menekültek egymásra is egyre nagyobb veszélyt jelentenek. Az Open Doors szerint a keresztény vallású migránsok a muzulmán beván-
dorlótársaik általi fenyegetés miatt aggódnak. Az utóbbi hónapokban bejelentett 200 eset mellett, amelyekben szóbeli fenyegetéstől szexuális zaklatásig széles palettán történt bántalmazásokról tájékoztatták a hatóságokat, az Open Doors szerint legalább 40 ezer keresztény bevándorló él közvetlen fenyegetettségben a német menekültszállókon.
Az Amnesty International álláspontja szerint a keresztények nem az egyetlen veszélyeztetett csoport, muzulmánok is vannak a hasonló bűncselekmények elszenvedői között.
Lengyelország is igyekszik kihúzni magát a kvótarendszerben kötelezően vállalt számú menekült befogadása alól. Korábban már nyilatkoztak arról, hogy a 2017 végéig vállalt 7 ezer migráns befogadását sem teljesítik, ugyanis a kvótarendszer terve úgyis megbukik a tagállamok közötti konszenzus hiánya miatt. A héten Jaroslaw Kaczynski, az egyre inkább jobbra tolódó kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetője bejelentette, hogy nem fogadnak be több menekültet, ugyanis „nem léteznek olyan mechanizmusok, amelyek garantálnák a biztonságot”. Ez a lépés az országnak a vállalt kvóta arányá­­ban legalább 1 milliárd euró bírságot jelentene, ám Kaczynski azt is bejelentette, hogy Lengyelország nem hajlandó semmilyen bírságot fizetni. Az uniós bejelentésről a pártelnök annyit mondott, hogy „egy ilyen döntés szétzúzná az uniós tagállamok szuverenitását – természetesen a kicsikét”.
A Rzeczpospolita című lengyel napilap szerint a Görögországból és Olaszországból a kvótarendszer keretében Lengyelországba irányított migránsok befogadása is leállt, ugyanis a lengyelek nem hajlandók olyan embereket befogadni, akik nem tudják igazolni magukat. Jakub Dudziak, a lengyel menekültügyi hivatal szóvivője szerint „botrányosan alacsony” színvonalú az olasz és a görög fél hozzájárulása ahhoz, hogy minden körülmény adott legyen a befogadási kérelmek elbírálására, ugyanis az olasz hatóságok nem tették lehetővé a személyes interjúkat, és nem adták meg a teljes tájékoztatást a folyamat megnyugtató lezárásához. Ezért a napilap értesülései szerint mind a görög, mind az olasz fél felfüggesztette a menekültek Lengyelországba irányítását.
Az ENSZ szeptemberre tervez átfogó csúcstalálkozót a menedékkérők ügyében, amelyről már most tudni lehet, hogy nagy ellenállásba fog ütközni. A tervek között ugyanis az szerepel, hogy a tagállamokat arra kényszerítik: akciótervekkel és költségvetési finanszírozási tervekkel álljanak elő a menedékkérők egyenlő elosztásának megvalósítására – ugyanis a konferenciáért felelős ENSZ-tanácsadó, Karen Abu Zayd szerint egyre erősödik az érintett országokban az idegengyűlölet és a fajgyűlölő reakciók a migránsokkal szemben. A csúcstalálkozó célja „a nemzetközi migráció irányításának jobbá tétele”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek