Az ASEAN Unió megvalósulásával példa nélküli nagyhatalom jönne létre, amelyben az eddigi legmagasabb, 300 millió lenne a muszlim vallású polgárok száma, míg a buddhistáké körülbelül 200 millió. Délkelet-Ázsia térsége etnikai, vallási, kulturális és nyelvi szempontból is az egyik legsokszínűbb hely a Földön, nem is beszélve az országok közötti hatalmas gazdasági különbségekről, illetve a változatos államformákról. (Vannak itt alkotmányos monarchiák, egypártrendszerek szép számban, de még szultanátus is.)
A világ több okból is izgatottan figyeli a délkelet-ázsiai unió formálódását.
A térség eredményesebb országai az utóbbi években az EU külföldi befektetéseinek kiemelt célpontjai, de az Egyesült Államok is ide veti vigyázó szemeit, amikor a kínai terjeszkedés ellensúlyozásán fáradozik. John Kerry még augusztusban, épp az ASEAN tagországok külügyminiszteri találkozójának szünetében ragadta meg az alkalmat, hogy bírálja a Peking által a Dél-kínai-tengeren megkezdett „militarizálást”, mivel a kínaiakat azzal vádolják, hogy hatalmas feltöltési munkákat végeznek, korallzátonyokat kikötőkké alakítanak át, és kiterjedt infrastruktúrát építenek, hogy újabb területeket nyerjenek a tengeren. A kérdéses terület egyébként vitatott, mivel Tajvan és az ASEAN több tagállama, köztük Vietnam, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Brunei magának követel egyes területeket a térségben. A találkozón mindenesetre megállapodtak abban, hogy felgyorsítják a konzultációkat a Dél-kínai-tengerre vonatkozó „viselkedési kódexről”.
Az ASEAN belső statisztikái szerint az utóbbi évek legnagyobb külföldi befektetője az EU volt. Az unió nagyobb értékben invesztált a térségbe, mint a második helyért versenyző Japán és Amerika együttesen. Kereskedelmi partnerként az EU a második helyen áll, rögtön Kína után, ismét Japánt és az Egyesült Államokat előzve. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a befektetések elsöprő többsége a gazdagabb ASEAN-országokba áramlik, amelyeknek összesített GDP-je kilencszerese a szegényebb tagországokénak, azaz Mianmar, Kambodzsa és Laosz GDP-jének. Így könnyen meglehet, hogy az ASEAN pár éven belül két részre szakad, mivel az elmaradottabb államok nem bírják majd a tempót.
Míg az EU már most, az egyesülés előtt szabadkereskedelmi megállapodások nyélbe ütésén fáradozik a térségben, nem lehet eltekinteni a rendre felmerülő emberi jogi problémáktól. Az idei évben például több ország is kivonta nagykövetét a térség húzóerejének számító Indonéziából, miután polgáraikat a helyi törvények alapján halálra ítélték, és ki is végezték. A hazájában nagy népszerűségnek örvendő, szegény bútoroscsaládból származó, tavaly megválasztott államfő, Joko Widodo, aki a szegénység és korrupció visszaszorítását tűzte a zászlajára, nagy csalódást okozott a nyugati vezetőknek, amikor a kegyelmi kérvények átnézése nélkül döntött egy holland, egy brazil és két ausztrál polgár kivégzéséről. A börtönben megtért ausztrál drogcsempészekért, Myuran Sukumaranért és Andrew Chanért világszerte tüntetéseket szerveztek, de a hazájában „Jokowinak” becézett miniszterelnök arra az újságírók által vitatott statisztikára hivatkozva, miszerint Indonéziában naponta ötvenen halnak meg kábítószer miatt, jóváhagyta kivégzésüket.
Évente felmerül a rohingya muszlimok ügye is, akik a térség saját menekültválságának középpontjában állnak. Az 1,3 millió főre becsült közösség tagjai gyakorlatilag az egyik országból a másikba vándorolnak, mivel a buddhista Mianmarban üldöztetésnek vannak kitéve, de a szomszédos államokban is csak nyomorúságos menekülttáborok várják őket. A rohingyák sorsáért mellesleg még a Nobel-békedíjas mianmari Ang Szan Szú Csi sem volt hajlandó szót emelni.
Az idei év lassan a vége felé közeledik, de a 2015-ös ASEAN-elnökséget ellátó Malajzia még komoly tárgyalásokban van a Fülöp-szigetekkel, hogy az év végére olyan dokumentumokat állítsanak össze, amelyek legalább a formálódó unió elméleti alapjait letehetik. Az elnöki tisztet az év végéig Najib Razak, a hatodik maláj miniszterelnök viseli, aki úgy is ismeretes, mint az első délkelet-ázsiai muszlim államfő, aki palesztin területre lépett. (A miniszterelnök néhány éve hatalmas összegű támogatásokat ígért Palesztinának, azzal a feltétellel, hogy egységet teremtenek a Hamasz és a Fatah között.)
2016-ban Laosz látja el majd az ASEAN-elnökséget, azaz egy olyan ország, amely a térség leszakadó részéhez tartozik. Szakértők azt várják, hogy nagyobb hangsúly kerül majd a gazdasági egyenlőtlenségek elsimítására és az elmaradott területek, infrastruktúrák fejlesztésére. Emellett azonban fontos lenne közös biztonságpolitika kialakítása is, hiszen a globális terrorveszély itt is jelen van. Malajziában tavasszal 12, feltételezhetően az Iszlám Államhoz tartozó terroristát tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy robbantásos merényletet terveztek Kuala Lumpurban.
Az ASEAN - számokban
2015. 09. 18. (XIX/38)
