Öt éven belül a harmadik újjáépítési segélykonferenciát tartották a Gázai övezet helyreállítására, miután a Hamasz által kiprovokált konfliktusban a nyáron súlyos károk érték a térséget. A segélycsúcson 50 állam és 20 nemzetközi szervezet vett részt. A rendezvényt Egyiptom kezdeményezésére Kairóban hívták össze, és a konferencia társelnöke Norvégia volt. Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke előzetesen 4 milliárd dollárra becsülte az újjáépítés költségeit, de a felajánlások ezt messze felülmúlták és 5,4 milliárd dollár gyűlt össze – legalábbis ígéretek szintjén.
A legnagyobb összeget, egymilliárd dollárt Katar ajánlotta fel, messze meghaladva ezzel jóval nagyobb szomszédai bőkezűségét. Szaúd-Arábia 500 millió dollárt, míg az Egyesült Arab Emírségek 200 milliót ígért. A katari delegáció vezetője, Khalid bin Mohammed al-Attiyah külügyminiszter, miután felajánlotta országa nevében a kimagasló összeget, felrótta, hogy „nemzetközi hallgatás veszi körül a gázai pusztítást”. Az Egyesült Államok részéről John Kerry 212 millió dollárt ajánlott fel, míg a legnagyobb európai donor országok hozzájárulása jóval 100 millió alatt maradt (Németország 63, Franciaország 50,5, míg Nagy-Britannia 32 millió dollárt ígért).
A konferencia legtöbb résztvevője méltatta azt, hogy Katar, méretéhez képest, milyen nagy áldozatot vállal Gáza megsegítésére. Nem mindenki gondolja azonban úgy, hogy az arab miniállam önzetlenül cselekszik. Az emírségek és Szaúd-Arábia nem nézi jó szemmel, hogy Katar hatalmas olajbevételeiből olyan politikát folytat, amellyel szerintük aláássa a térség stabilitását. Katar a Hamasz és a Muzulmán Testvériség legnagyobb támogatója, és a nyári konfliktus idején még Törökországnál is élesebben bírálta Izraelt.