hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ítélethozatal - Felmentést vár Radovan Karadzsics

2014. 10. 17.
Életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai törvényszék ügyésze Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb politikus ellen. A több mint hétezer srebrenicai fogoly lemészárlása és Szarajevó civil lakosságát célzó tüzérségi lövetés a Karadzsics ellen felhozott két legsúlyosabb vádpont – ezek voltak a legsúlyosabb bűntények Európa területén a második világháború óta. Karadzsics azonban a felmentésben reménykedik.

A volt boszniai szerb elnök ügyvédje szerint Radovan Karadzsics nem tudott a Srebrenicában zajló mészárlásról, ezért nem lehet őt népirtás miatt fele­lős­ségre vonni. Maga Karadzsics azt hangoztatta, hogy a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik. A pert rengetegen kísérik figyelemmel Szerbia-szerte, és a politológusok szerint régi sebeket tép fel a hágai tárgyalás, amire a volt elnök tudatosan törekszik.
Az öt éve tartó tárgyalás végén Alan Tieger ügyész nyolcvanezer oldalnyi perirat, tízezer bizonyíték és több mint kétszáz tanú kihallgatása alapján egyértelműnek találta a vádlott felelősségét az etnikai tisztogatásban, a srebrenicai népirtásban, illetve Szarajevó 43 hónapig tartó, ötezer civil halálos áldozattal járó ostromában. Zoran Dimitrovics szerb politológus folyamatosan figyelemmel kísérte a Hágában zajló pert, amely véleménye szerint nem csak a múlt pontos feltárásáról szól. Valójában két eszme, az európai humanista világ és a balkáni büszke, nemzeti identitást mindenek fölé helyező felfogás küzdelme zajlik – fejti ki Dimitrovics a kérdésünkre.
A volt elnök felfogása szerint a szerb nép felsőbbrendű, ezért azon cselekedeteknek, amelyek ezt az eszmét szolgálják – legyenek bármilyen kegyetlenek is – a jogossága igazolt, el­kö­ve­tőik nem vonhatók felelősségre. A politológus arra is emlékeztet, hogy az etnikai feszültségektől terhelt, az egykori Jugoszláviát szétszakító konfliktusok
sorozata tulajdonképpen vallásháború volt. A szerb nemzetben pedig a török idők óta erősen él a muzulmán világ elleni gyűlölet, így Karadzsics tetteit nem európai szemmel mérik a Balkánon. Ráadásul a boszniai muzulmán enklávé egyre radikálisabb, egyre több fiatal dzsihádista harcos kerül ki a radikális nézeteket oktató vallási iskolákból,
a medrészekből, így igazoltabbnak látszanak a kilencvenes évek etnikai konfliktusai során elkövetett rémtettek.
Jovan Starics történész szerint Kara­-dzsics a multietnikus Bosznia-Hercegovina etnikai megtisztítása érdekében ténykedett, a hivatalos Belgrád teljes támogatása mellett. „Elképesztő igényei voltak Karadzsicsnak – mondja a történész lapunknak. – Bosznia-Hercegovina területének 65 százalékát követelte a Szerb Köztársaságnak (a békekötést követő jelenlegi 49 százalékkal szemben), ahol a muzulmánoknak és a horvátoknak nem lehetett maradásuk.
Ezt a vágyálmát még legnagyobb szövetségese, Slobodan Milosevics is kinevette ugyan, de ugyanakkor minden eszközzel támogatta a megvalósulását. Így került a képbe Ratko Mladics tábornok is, aki végig Milosevics elnök utasításait követte, nem túlságosan kedvelve Karadzsicsot. Talán ezzel is magyarázható az, hogy a Karadzsics per során a szintén Hágában raboskodó Mladics nem tett tanúvallomást egykori főnöke mellett – mondja a történész.
A védelmet ellátó Peter Robinson szerint „a legcsekélyebb bizonyítéka sincs annak, hogy Karadzsics eltervezte vagy elrendelte volna a foglyok kivégzését, vagy egyáltalán tudott volna róla”.
Az ügyvéd szerint a Srebrenicában zajló vérengzés titokban folyt, és a per során nem nyert bizonyítást, hogy Karadzsicsnak szándékában állt volna kiirtani Bosznia teljes lakosságát, ami viszont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elítéljék nép­irtás címén. Robinson rámutatott: a védelem 26 tanúja támasztotta alá azt, hogy Karadzsics nem tudott a srebrenicai népirtásról, viszont a bíróság előtt megjelent tanúk egyike sem állította az ellenkezőjét. Az ítélethozatal legkorábban jövő nyáron várható.

Illegalitásban

A boszniai háború után Karadzsics éveken át bujkált, 2008 júliusában, Belgrádban fogták el, és ezt követően adták ki Hágának. Az eredetileg pszichiáter végzettségű (és irodalommal, költészettel is foglalkozó) politikus 13 évig tartó rejtőzködése alatt Dr. Dragan Dabiæ néven, hosszú hajat és szakállt növesztve, természetgyógyászként ténykedett, egy természetgyógyász folyóiratban rendszeresen tanácsokat adott. Az Egyesült Államok ötmillió dolláros vérdíjat ajánlott fel érte, ezt egészítette ki az egymillió eurós szerbiai ajánlat. Összeesküvés-elméletek születtek arról, hogy a montenegrói titkosszolgálat buktatta le Karadzsicsot, és ki is fizették a „fejvadászokat”. Karadzsics bujkálásában talán az egyik legbizarrabb elem, hogy törzshelyén, a Luda Kuæa (Bolondokháza) nevű kávéházban gyakran a törzsasztala felett lógó korábbi, poli­tikusi portréja alatt üldögélt.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!