Az Ebola elleni harcban az alapvető gond az, hogy nincs kéznél kész gyógyszer vagy oltóanyag. A korábbi járványok ugyanis, még ha hevesek voltak is – vagyis a halálozási arány nagyon magas volt –, jól lokalizálhatóak voltak, és nem lépték túl az adott régiót. Ennek megfelelően a gyógyszerfejlesztés során az Ebola nem kapott olyan hangsúlyt, mint más, akut problémákat kezelő gyógyszerek. Ráadásul – bármilyen fájdalmas is megjegyezni –, mivel a betegség sem az Egyesült Államokban, sem Európában nem jelent meg korábban, az Ebola elleni harc nem kapott prioritást a nagy gyógyszerfejlesztő cégeknél sem.
Márciusban, a mostani járvány kitörésekor a GSK (GlaxoSmithKline) nevű gyógyszeróriás a WHO-val egyeztetett az Ebola elleni vakcina kifejlesztéséről, de akkor még közösen abban egyeztek meg, hogy ez nem szükséges. „Senki nem számított arra, hogy oltóanyagra lesz szükségünk” – nyilatkozta a BBC-nek Ripley Ballou, a GSK Ebola elleni vakcina fejlesztésével megbízott kutatója. „Mi is és a WHO is azt gondoltuk, elég, ha nagyon szoros figyelemmel követjük az eseményeket. Hét hónappal később visszatekintve azt gondolom, hogy gyorsabban kellett volna lépni” – jelentette ki Ballou, aki szerint egy ilyen oltóanyag kifejlesztése a szokásos menetrend szerint általában 7-10 év. A GSK úgy döntött, hogy gyorsított eljárásban, mindössze tizenkét hónap alatt kifejleszti az oltóanyagot.
A GSK már elkezdett tesztelni egy oltóanyagot, amelyet Afrikában, az Egyesült Államokban és a Egyesült Királyságban élő önkénteseknek adtak be. A fejlesztés következő fázisában mintegy húszezer egészségügyi dolgozót oltanak be az új vakcinával. Ballou szerint ez azonban azt jelenti, hogy a vakcina hatékonyságával és a mellékhatásokkal kapcsolatos adatok csak 2015 végére állnak majd rendelkezésre. Ha jól haladnak a fejlesztéssel, akkor 2016-ban lesz elérhető általános használatra. A GSK kutatója kifejtette: az általuk fejlesztett vakcina már nem jelent megoldást a mostani járványra, de ha mondjuk, a járvány öt év múlva újra kitör, nem éri olyan felkészületlenül a világot, mint most.
Szerencsére nem a GSK jelenti az egyetlen reményt a vírus elleni harcban. Az Egyesült Államokban két egészségügyi dolgozónak – akik Libériában kapták el a betegséget – adták be a ZMapp nevű kísérleti gyógyszert. Ők ketten felgyógyultak a betegségből, a spanyol pap viszont, aki szintén kapott a gyógyszerből, meghalt.
Az orvosbiológiai kutatás-fejlesztésért felelős amerikai hivatal, a BARDA a múlt csütörtökön három gyógyszerfejlesztő céget bízott meg a ZMapp ipari méretű gyártásával. A San Diegó-i központú Mapp Biopharmaceutical által kifejlesztett kísérleti oltóanyagból a rendelkezésre álló mennyiséget ugyanis már augusztusban elhasználták. Ezt követően a cég felvette a kapcsolatot a kormánnyal, hogy hogyan lehetne a gyártást nagyobb méretekben megvalósítani. A kormány olyan cégeket keresett meg, amelyek szükség esetén négy hónap alatt ötvenmillió vakcinát is képesek legyártani.
Nem a ZMapp az egyetlen kísérleti gyógyszer. A kanadai Tekmira Pharmaceuticals nevű gyógyszerfejlesztő cég is rendelkezik egy kísérleti gyógyszerrel, amelyet eddig majmokon teszteltek. A TKM–Ebola humán tesztelése is elkezdődött a közelmúltban, de még nem lehetett bevetni, mivel a gyógyszerengedélyeztetési hivatal adatokat vár a lehetséges mellékhatásokról.
A gyógyszerek mellett az Ebolán átesett betegek vérszérumát is fel lehet használni. Ezeknek a betegeknek a vére ugyanis olyan antitesteket tartalmaz, amelyek segítettek az immunrendszernek felismerni és hatástalanítani a vírust. Ezt a módszert már sikerrel alkalmazták az 1995-ös kongói járvány idején, amelynek során nyolc betegből hét meggyógyult a szérummal való kezelés után. A szérum használatát a WHO is jó ötletnek tartja, amennyiben sikerül a mintavételezést és tárolást biztonságos módon megoldani.
2014. 10. 22. (XVIII/43)
