A Svéd Akadémia Szójegyzékébe felvételt nyert neologizmus „nem csupán múló divathóbort, hanem olyan szó, amelyet használnak, és amelynek funkciója van” – nyilatkozta a szótár főszerkesztője, Svenn-Göran Malmgren a Sveriges Radio-nak adott interjújában. A hímnemű „han” illetve a nőnemű „hon” személyes névmások helyettesítésére szolgáló „hen” történetének előzményei egészen a 60-as évekre nyúlnak vissza. A valódi sikert azonban a 2012-es év hozta meg számára.
Jesper Lundqvis Kivi & Monsterhund című mesekönyvében jelent meg ugyanis először a „han”, illetve „hon” névmások helyett több új semleges szó társaságában. A témával kapcsolatban kirobbant viták a gender-neutralityért (nemi semlegességért) lobbizó aktivisták malmára hajtották a vizet: néhány nappal a Nemzetközi Nőnap után helyet kapott a kifejezés a svéd Enciklopédia online változatában mint „semleges névmás javaslat a »han« és a »hon« helyettesítésére.”
A hagyományos nemi szerepekkel szembeni harcban a játékgyártók is aktív részt vállaltak. Márciusban a Leklust jelentetett meg egy olyan katalógust, amelyben egy pókember jelmezes kisfiú babakocsit tologat, egy farmernadrágos kislány pedig traktorozik. Karácsony előtt a Top Toy rukkolt elő hasonló ötlettel: babázó kisfiú és játékgéppuskás kislány ábrázolásával igyekezett lerombolni a nemi sztereotípiák bástyáit. És ha már itt tartunk: 2013 májusában a fiú- és a lányöltöző mellett semleges neműt is kialakított egy svéd középiskola Stockholmban.
A jelenségnek számos kritikusa is akadt. Jan Guillou svéd író a „hen” híveit feminista aktivistáknak titulálta, „akik nyelvünk tönkretételén fáradoznak”. Elise Claeson, a svéd szakmai szervezet korábbi esélyegyenlőségi szakértője pedig kifejtette, hogy egy harmadik nem bevezetése könnyedén összezavarhatja a fizikai és mentális fejlődésben lévő gyermekeket.
Ironikus módon Lena Lind Palicki a szócikk írója (képünkön) sem tartja osztatlannak a sikert: „Az idős és a vidéki emberek nem szeretik ezt a kifejezést. Sok nyelvhasználó van, aki nem fog élni a lehetőséggel, hiába található meg a szótárban. Nem hiszem, hogy lett volna még egy ilyen vitatott szó a történelem során” – nyilatkozta. Az Akadémia szótárában a „hen” kifejezés két alkalmazása fog szerepelni. Az első azokra az esetekre vonatkozik, amelyekben a nem ismeretlen vagy lényegtelen, a második pedig egy harmadik nem használatát teszi lehetővé. Innen már csak egy lépés, hogy a semleges nem bekerüljön a szépirodalom klasszikusainak műveibe vagy akár az újraértelmezett bibliafordítások lapjaira.
2014. 08. 08. (XVIII/32)
