„Én azt gondolom, hogy Petro Porosenko valódi reformok végrehajtásában lesz érdekelt, hiszen mindenki – beleértve őt magát is – érti, hogy Ukrajnának ez az egyetlen, utolsó esélye maradt arra, hogy normális európai országgá váljon. Pontosan ezért nagyon csekély annak a valószínűsége, hogy mostanában újabb forradalom törjön ki – még ha szociális téren lehetnek is megszorítások –, hiszen az romba döntené az országot. Julija Timosenko már elismerte vereségét és Porosenko győzelmét, noha eleinte lehetett tartani a reakciójától (hiszen ismerjük a forradalmak kirobbantásában szerzett gyakorlatát), de a két jelölt választási eredménye között teljesen meggyőző volt az arány.”
A politológus véleménye szerint Porosenko semmilyen módon nem fog a szélsőségesekhez viszonyulni. Sehovcov úgy véli, a közeli hónapokban ki fogják jelölni a parlamenti választások időpontját, ahová szerinte csekély számú szélsőséges és nagyszámú demokrata fog bekerülni. „Arra a kérdésre, hogy az oroszok befejezik-e a »kijevi junta« elleni hangulatkeltést annak ismeretében, hogy a szélsőségesekre csupán egy szűk társadalmi réteg szavazott – nos, a válasz: sajnos nem.
A putyini Oroszországot egyáltalán nem az ukrán szélsőségesek aggasztják. A Kreml Ukrajna destabilizálásában érdekelt, és bármit felhasznál ennek érdekében. Az ukrán fasisztákkal való riogatás és hisztériakeltés csupán ennek az egyik eszköze” – mondta el lapunknak a társadalmi szélsőségek kutatásával foglalkozó szakértő.
A szélsőséges szervezetek jelöltjei kudarcát a politológus két fő okra vezeti vissza: egyfelől Porosenko támogatottsága már az év elejétől kezdve annyira nyilvánvalóan magas volt, hogy Vitalij Klicsko, a szintén jó közvélemény-kutatási eredményeket kapó jelölt is visszalépett, hogy helyzetbe hozza a megválasztott elnököt. Az elnök esélyeit tovább javította, hogy a Dél Kelet-Ukrajnában zajló háborút egy magas támogatottsággal bíró politikus hatékonyabban kezeli. A szélsőséges jelöltek rossz szereplésének másik oka pedig Sehovcov szerint az, hogy Janukovics eltávolításával a radikális jelöltekre szavazók elvesztették motivációjukat – nem mobilizálta őket Janukovics leváltásának igénye. Persze a kampány hiánya is oka a gyenge szereplésnek. Dmitrij Jaros, a Jobb Szektor vezetője ugyanis inkább a donyecki régióban aktivizálta magát, és április végén kiszállt a szavazatokért folyó versenyből. Ugyanakkor Sehovcov azt is megjegyezte, hogy az Ukrajnával szembeni orosz agresszió felerősíti a radikális nemzeti érzelműeket, és van rá esély, hogy a Szvoboda és a Jobb Szektor előretörjön – különösen, ha a kormányzat nem fog választ adni az egyre égetőbb problémákra. (Munkatársunktól)
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »