Március 16-án, vasárnap döntöttek a szerbiai polgárok a 250 képviselői mandátum sorsáról. Az eddig is hatalmon lévő Szerb Haladó Párt vezetője, Aleksandar Vučić szerint legkésőbb május 1-jéig meg fog alakulni az új szerb kormány, mivel Szerbiának minél hamarabb meg kell kezdenie a reformokat, és folytatnia kell az uniós csatlakozás folyamatát. A szerb alkotmány értelmében a választási eredmények kihirdetését követő 30 napon belül meg kell tartani az első parlamenti ülést is. „Szerbiának gyors váltásra van szüksége, már csak az európai uniós csatlakozási folyamat miatt is; emellett a legfontosabb feladat a mindennapok terheinek enyhítése, a gazdaság felpörgetése” – jelentette ki Aleksandar Vučić a választások utáni első sajtótájékoztatóján. A pártelnök elmondása szerint körülbelül 21 törvényt kell módosítani a szerb gazdaság fellendítéséhez, illetve ahhoz, hogy a változást a hétköznapi emberek is megérezhessék – ehhez viszont széles körű, az egész szerb parlamentet tömörítő, közös elhatározás és cselekedet szükséges.
A választási eredmények szerint a Szerb Haladó Párt (SNS) 157 mandátumot szerzett, a szocialisták koalíciója 45-öt, a Demokrata Párt 19-et, az Új Demokrata Párt vezette koalíció 18-at, a Vajdasági Magyar Szövetsége 7-et, a Sandzaki Demokratikus Akciópárt 3-at, a Demokratikus Tevékenység Pártja pedig 1-et. A polgárok 19 lista közül választhattak, ezek közül 7 kisebbségi lista volt, aminek a léte már az unió politikai hatását érezteti a szerb társadalomban és politikai mechanizmusában – értelmezi a helyzetet Jovan Dimitrovic politológus. A hétköznapok szomorú valóságából Szerbiában csak nagy dinamikával lehet kitörni. Ezt az erőt és felhatalmazást kérte az eddig is kormányzó koalíció, a szocialisták és a Haladó párt az előrehozott választásokon – magyarázza az előrehozott választások okát Dimitrovic. A választást megelőző exit poll eredmények szinte minden ponton beigazolódtak. A kormánykoalíció eddig is legerősebb tagja megszilárdította pozícióját az 53,2 százalékos részvétellel lefolyt voksoláson. Az előrehozott választások révén a kormány eddigi munkájának igazolását szerette volna látni, és a további reformokhoz szabad utat nyerni.
A Vajdasági Magyarok Szövetsége mellett a résztvevők 2,2 százaléka tette le voksát, így a legnagyobb vajdasági magyar párt az eddigi öt helyett hét képviselőt delegálhat a szerb képviselőházba. „Utoljára 22 évvel ezelőtt volt a vajdasági magyar politikának annyi mandátuma, mint amennyi most lesz” – mondta lapunknak Pásztor István, a VMSZ elnöke (képünkön). Pásztor István azt is kiemelte, hogy akkor 100 ezerrel több vajdasági magyar élt még Szerbiában – ezért is tartja kiemelkedően sikeresnek a munkájukat. A sikernek Pásztor véleménye szerint több összetevője is volt, de talán mind közül a legfontosabb a bizalom folyamatos és szisztematikus építése a vajdasági magyarok között. Így sikerült létrehozni egy széles társadalmi síkon folyó együttműködést politikusok, értelmiségiek és az egyszerű választópolgárok között, amelyben leginkább az itt élő magyarok létkérdéseinek megoldását jelölte meg a párt a legfontosabb célként.
„Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a választások egyik győztese a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági magyar közösség” – hangsúlyozta Pásztor István lapunknak. A pártelnök is kiemelte céljaik közül azt, hogy nem kisebbségként, hanem a parlamenti többség részeseként kívánják megvalósítani elképzeléseiket, attól függetlenül, hogy a Szerb Haladó Párt aratott abszolút győzelmet. Pásztor István szerint erre van is ígéretük a párt vezetőjétől, Aleksandar Vučićtól. Az együttműködésről szóló tárgyalásokat reményeik szerint a következő napokban meg is kezdik. „Az a célunk, hogy az általunk fontosnak tartott kérdések bekerüljenek a jövőbeli kormány programjába, és szakpolitikusaink részt vegyenek a majdani kormány munkájában, akár közigazgatási pozícióban is” – jelentette ki Pásztor.
2014. 03. 21. (XVIII/12)
