hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Tavasz Boszniában
Szarajevó sem maradhat európai út nélkül

2014. 02. 21.
„A délszláv háborúk borzalmaiban a halottakon túl még valami eltűnt – elpusztították a szerbek, horvátok és bosnyákok együttélésbe vetett hitét is” – mondja Emir Drakovic belgrádi szociológus. A daytoni rendezés elvette ugyan az addig egymás vérét ontó etnikumok fegyvereit, de egyúttal kereteket is adott egy mára már élhetetlen ország lehetetlen viszonyaihoz, aminek eredményeként az elmúlt héten ismét lángba borult Bosznia.

Bezárt gyárak, ki nem fizetett bérek, a fél nemzetet érintő munkanélküliség és korrupt privatizációs lépések sora – néhány azon okok közül, amelyek újabb erőszakos tüntetéssorozathoz vezettek Bosznia-Hercegovinában. A kormány elleni tiltakozások Tuzlában kezdődtek, de a megmozdulások gyorsan átterjedtek Zenica, Bihács, Mosztár és Banja Luka mellett Szarajevóra is.
„Megérkezett a boszniai tavasz” – mondta az egyik tüntető, amelynek során Tuzlában már felgyújtották az egyik kormányépületet, egy másikat pedig a legfrissebb hírek szerint a fővárosban vett ostrom alá a tiltakozó tömeg. A Bosznia-Hercegovinából érkező tudósítások szerint folyamatosan nő a sérültek száma, akik között már életveszélyben lévő rendőr is van. A tüntetők elfoglalták, majd felgyújtották a bosznia-hercegovinai államelnökség épületének egyik szárnyát Szarajevóban, a hatóságok a rendőrség különleges egységét is bevetették. Az épületet elfoglaló, főleg fiatalokból álló csoport a beszámolók szerint azt kiabálta: „Ez Bosznia! Ez Bosznia!” Az események kiindulópontja néhány száz tuzlai gyári munkás megélhetésért való tüntetése volt, de a sokak szerint indokolatlanul erős rendőrségi válasz pillanatok alatt feltüzelte az indulatokat. Helyi beszámolók szerint a kormányzat évek óta tartott a Szarajevóban élő mintegy 550 ezer munkanélkülitől, akik szociális forradalommal fenyegették a várost és a térséget.
A gazdasági elemzések szerint a jelenlegi konfliktusok egyik kiindulópontja az, hogy amit nem pusztítottak el a kilencvenes évek elejének fegyveres összecsapásai, azt azóta tönkretették a sokszor esztelen vagy korrupt privatizációs lépések. Emellett az egykor jelentős ipari városokban sincs már kellő munkalehetőség. A helyzetet csak súlyosbítják az etnikai feszültségek.
A médiában boszniai tavaszként is emlegetett események szele a határokon túlra is elért. Szerbiában hétfőn szimpátiatüntetést szerveztek, a horvát kormányfő pedig személyesen látogatott Bosznia-Hercegovinába. Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője azt sem zárta ki egy nyilatkozatában, hogy az Európai Unió csapatokat küldjön a délszláv országba.
Inzko szerint a daytoni rendszer a maga nemében sikeres volt – hiszen békét kellett teremteni –, de az ország alkotmányos berendezkedése túlzottan bonyolult lett. Inzko itt többek között utalt arra a lehetetlen helyzetre is, hogy ma a tíz kantonból álló Bosznia-Hercegovina Föderációban 11 kormány, 11 miniszterelnök és 11 belügyminiszter van, az ország központi kormányát is beleszámítva. (Az országot a daytoni békeszerződés értelmében a horvátok és bosnyákok alkotta Bosznia-Hercegovina Föderációra és a szerbek alkotta Boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a Brckói Különleges Körzetre osztották fel.) Inzko ennek kapcsán azt is kiemelte, hogy a jelenlegi rendszer nem csupán a hatékonyság hiánya és az eget verő költségek miatt vált életképtelenné, hanem az ehhez párosuló korrupció, valamint a szervezett bűnözés is megtette a magáét.
Zoran Milanović horvát kormányfő mosztári látogatása során az Európai Unióval szemben is kemény szavakat használt, amikor hangot adott azon véleményének, hogy a boszniai erőszakhullám soha nem következett volna be, ha Brüsszelnek világos politikai céljai vannak a térségre nézve. A horvát miniszterelnök – saját országa uniós tagságát is kiemelve – megjegyezte, hogy a Bosznia-Hercegovinához hasonló államokat csak akkor lehet segíteni, ha megadjuk számukra a reményt s ezzel együtt a holnapra vonatkozó perspektívákat. Zoran Milanović szerint ezzel szemben napjaink Európáját az érdektelenség és a tudatlanságból fakadó közöny jellemzi. Szarajevó viszont nem maradhat európai út nélkül – fogalmazott a miniszterelnök.
Ma az egykori jugoszláv tagköztársaság megosztottabb, mint valaha – véli Emir Drakovic. Az itt élő szerbek, horvátok és bosnyákok talán csak egy dologban értenek egyet: Bosznia-Hercegovinának segítségre van szüksége.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!