Az Európai Bizottság által megrendelt szakértői tanulmány célja az, hogy javaslatot tegyen, miként lehetne a „személyes megtakarításokat mozgósítani a gazdaság hosszú távú finanszírozására”. Az unió vezető testülete szerint a hatodik éve tartó „gazdasági és pénzügyi krízis miatt a bankszektor képtelenné vált arra, hogy megfelelő forrásokat biztosítson a reálgazdaság számára, különösen, ami a hosszú távú finanszírozást érinti” – állítja a Reuters újságírója által látott bizalmas brüsszeli dokumentum.
A jelentés megállapítja, hogy a válság nyomán elrendelt garanciaszabályok miatt a bankoknak olyan magas biztonsági tartalékokat kell képezniük, hogy az egész unióban drasztikusan visszaesett a kis- és középvállalkozások finanszírozása. Az állami költségvetési lehetőségek kimerültek, így az Európai Bizottság utolsó lehetőségként az integrációhoz tartozó 500 millió állampolgár magánbetéteinek kötelező jellegű bevonását fontolgatja a gazdaság finaszírozásába.
A javaslat szerint első lépésként létrehoznának egy uniós központi megtakarítási számlát, amelybe ezt követően a bankoknak át kellene utalni a magánbetétek egy részét. Ez a gigantikus alap kötvényeket bocsátana ki, amelyek fedezetül szolgálnának a kereskedelmi bankok számára a vállalkozási hitelek nyújtásához.
Ha elfogadják az erről szóló törvényjavaslatot, formailag nem sérül a magánbetéteket védő uniós garancia. Nem betétadóról lenne ugyanis szó, hanem befektetésről – igaz, kötelező jelleggel. A betétesek hosszú távú kötvényeket kapnának a pénzükért cserébe, azonban a valós forgalmi érték nélküli, nem beváltható papírok érdemben az ötvenes években Kelet-Európában bevezetett „békekölcsönhöz” lennének hasonlók, amikor a munkabér egy részét foglalta le kötelező jelleggel a kommunista hatalom.
A dokumentum megállapítja, hogy ezeket a lépéseket két év alatt lehetne véghezvinni, de a magánbetétek „mobilizálását” az uniós alapba minél előbb célszerű lenne megvalósítani, különben megindulhat a megtakarítások átcsoportosítása Európán kívüli számlákra. A jelentés nem tesz javaslatot az elvonás mértékére, de szakértők szerint szimbolikus (1-5 százalékos) mérték nem oldaná meg a finanszírozási hiányt, ehhez ennek többszörösére, akár 30 százalékos betétkonfiskálásra lenne szükség.
A február 12-ei hírt a Reuters „Az EU végrehajtó testülete a személyes megtakarításokból finanszírozná a hosszú távú pénzügyi hiányt” címmel közölte. Az Európai Bizottság nem kommentálta, de nem is cáfolta az idézett dokumentum létezését és a kiszivárogtatott hír tartalmát.
Mennyi pénz hiányzik a világon?