A máltai kormány a Henley & Partners (HP) nevű céget bízta meg az állampolgársági adásvételek lebonyolításával. A rajtuk keresztül megvásárolható európai uniós útlevelek darabját hatszázötvenezer euróért (kétszázmillió forintért) vesztegetik. Jövő hónaptól indulna be az útlevélbiznisz, aminek keretében minden tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű személy jogosult lenne máltai állampolgárságot venni magának – a tranzakciónak nem feltétele még az sem, hogy az illető az országban lakjon. A súlyos adósságokkal küszködő máltai kormány gazdasági fellendülést, a HP pedig hatvanmillió eurós (közel húszmilliárd forintos) profitot remél az üzlettől.
A program heves tiltakozást váltott ki nemcsak a mediterrán szigetországban, hanem az Európai Parlamentben is. Bevándorlásügyi szakértők élesen kritizálták a tervezetet, mivel az így megszerzett útlevél birtokosai az Európai Unión belül szabadon utazhatnak, bármely tagországban letelepedhetnek, továbbá vízummentességet élveznek az Egyesült Államokba való utazás során. Sokan azt is aggályosnak tartják, hogy a máltai tervezetben nem szerepel a leendő állampolgárok megfelelő gondossággal történő biztonsági átvilágítása, pedig az előzetes felmérések szerint a jelentkezők jelentős része olyan káosz uralta országokból érkezne, mint Líbia vagy Szíria. Az Európai Parlament ezért határozatot fogadott el arról, hogy aggályosnak ítélik meg az olyan programokat, melyeknek keretében az uniós tagállamok állampolgárságukat pénzért árusítják. Felszólították Máltát, hogy állítsa le a projektet, illetve hozza azt összhangba az uniós értékekkel.
A szigetország vezetőinek és a HP üzletembereinek azonban eszük ágában sincs leállítani a máris busás nyereséggel kecsegtető programot. A cég képviselője a közelmúltban több száz komoly érdeklődőről számolt be: első körben várhatóan ezernyolcszáz útlevelet sikerül eladniuk. Úgy hírlik, a potenciális ügyfelek között van Forma–1-es bajnok, dél-amerikai focista, pop-sztár és kínai milliárdos is. A brüsszeli aggodalmakat csitítandó, a kormány egy olyan feltétellel egészítené ki a tervezetet, amely egyéves előzetes ingatlanbérléshez kötné az állampolgárrá válást. Ugyanakkor az illetékes kormányszóvivő kifejtette: a biztonsági átvilágításokkal kapcsolatban nem érdemes nyugtalankodni, mert azok minden szempontból megfelelnek a nemzetközi kívánalmaknak.
Emberi jogi aktivisták humanitárius szempontból is megkérdőjelezhetőnek tartják az Európai Unió legkisebb államának „szemérmetlenül nyerészkedő” tervezetét. Tavaly ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta az országot, ahol az Észak-Afrika partjairól érkezett bevándorlók ezrei élnek embertelen és megalázó körülmények között. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2013-ban több mint kétezer menekült érkezett Máltába hajókon Szomáliából és Eritreából, akiket az ország törvényei alapján másfél évig zsúfolt menekülttáborokban tartanak fogva.
2014. 02. 07. (XVIII/6)
