hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A gyilkosságok soha nem évülnek el

2014. 03. 07.
Közel 70 évvel az auschwitzi haláltábor felszabadítása után is tovább zajlik a nyomozás az egykori gyilkosok után, amely az eltelt hosszú idő ellenére is újabb eredményekkel jár: legutóbb három egykori SS-őrt vettek őrizetbe Baden-Württembergben, akik Auschwitzban teljesítettek szolgálatot. A legnagyobb koncentrációs táborban legalább 1,1 millió – többségében zsidó származású – fogva-tartottat öltek meg.

A közelmúltbeli letartóztatásokhoz vezető nyomozás a nácik bűneinek feltárására létrehozott ludwigsburgi Állami Archívum kutatásai alapján indult meg. A német hatóságok az Archívumtól kapott információk alapján több szövetségi államban folytattak nyomozást, melynek során a múlt héten tizennégy, az egykori auschwitzi haláltáborban szolgálatot teljesítő férfi lakóhelyét is átkutatták.
A stuttgarti, a frankfurti és a dortmundi ügyészség jelenleg összesen kilenc, korábban Auschwitzban szolgálatot teljesítő személy ellen nyomoz. Az eljárás az elején tart, a gyanúsítottak ellen még nem emeltek vádat. Életkorukra való tekintettel már az is csoda, hogy hármuk esetében letartóztatási parancsot adott ki a bíró. Az érintettek nyolcvannyolc és kilencvennégy év közöttiek, valamennyiüket deportáltak meggyilkolásában való közreműködéssel vádolják.
A felelősségre vonás egyik akadálya az elkövetők életkora és esetleges betegségeik, mivel a gyanúsítottaknak beszámítási képességgel kell rendelkezniük. Efraim Zuroff, a Wiesenthal Központ vezetője azonban úgy véli, a bűnözők idős kora nem lehet akadálya egy büntetőeljárásnak, és az elkövetők nem érdemelnek szánalmat.
A vádemeléshez korábban bizonyítani kellett a közvetlen közreműködést; az ukrán Ivan Demjanjuk, a sobibori haláltábor egykori őrének elhíresült ügye azonban változást hozott ebben. Számos egykori elkövető ugyanis azért maradt büntetlen, mert a szövetségi bíróság 1969-ben megállapította, hogy az őrök gyilkosságért való elítéléséhez be kell bizonyítani az egyéni bűnösséget is. Ez több alkalommal nem volt lehetséges. Demjanjuk esetében azonban a ludwigsburgi központ újradefiniálta a koncentrációs táborokban elkövetett gyilkosságokban való közreműködés fogalmát. (Az utókor ítélete. Hetek, 2013. 04. 12.) Ezt később elfogadta a Müncheni Tartományi Bíróság is, lehetővé téve számos ügy újragondolását. A központ szerint mindenki pe­relhető, aki egy koncentrációs táborban hozzá­járult a halálgyár működéséhez. Ennek során mindegy, hogy közvetlenül tette ezt a gázkamráknál való felügyelői munkakörben, vagy közvetetten, mert például szakács volt.
Bár egyre többen vannak, akik szerint az elkövetőket ennyi év után békén kellene hagyni, jogilag a büntető törvénykönyv nem húz felső korhatárt a büntethetőség szempontjából – másrészt az emberölés bűne nem évül el. Az erkölcsi oldalt Andreas Brendel, a dort­mundi ügyészség nemzetiszocialista bűncselekmények felderítése központi irodájának vezetője fogalmazta meg a Der Spiegel magazin számára: „Tartozunk az áldozatok hozzátartozóinak és az áldozatoknak annyival, hogy eljárunk az ügyekben. Ez számomra nem kérdés. Teljesen mindegy, hogy a gyanúsított huszonöt vagy kilencvenkét éves.”
Az Állami Archívum vezetője, Kurt Schrimm is hasonló véleményen van: „Csak azért, mert korábban nem volt rá lehetőségünk, most tekintsünk el a büntetőeljárástól?” Egy példát is említett, amelyben a döntő bizonyíték az Auschwitzba deportálandó transzportok listája volt: „Ezen hat hónapos csecsemők és kilencvenöt éves aggastyánok is szerepeltek. Az elkövetők akkoriban nem éreztek semmiféle szánalmat, ezért fel lehet tenni a kérdést, hogy ma megérdemlik-e azt.”

Bojkott helyett együttműködés

Nagyszabású közös ünnepséget tervez Izrael és Németország 2015-ben, a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulóján.  Ennek előkészítésére látogatott Angela Merkel szinte egész kormányával kedden Jeruzsálembe. Emellett a két ország miniszterei közös kormányülésen a további kétoldali együttműködés lehetőségét vitatták meg, különösen a nemzetbiztonság, a diplomácia, a gazdaság, valamint a kultúra területén. Az izraeli–palesztin békefolyamattal kapcsolatban Angela Merkel közölte, hogy Németország támogatja John Kerry amerikai külügyminiszter erőfeszítéseit, ugyanakkor kiemelte, hogy Izrael nemzetvédelme alapvető fontosságú, és ennek a tárgyalásokon központi szerepet kell játszania. A német kancellár úgy gondolja, hogy Izrael jövendő biztonságának záloga a kétállami megoldás, ezért a békemegállapodásokat követnie kell a két állam kölcsönös elismerésének. Az ugyancsak napirendre került iráni atomprogrammal kapcsolatban Merkel kifejtette: Teherán nemcsak Izrael, hanem egész Európa számára potenciális fenyegetést jelent. Ugyanakkor nem gondolja, hogy Iránnak teljes mértékben fel kellene hagynia az urándúsítással. Miközben az Iránnal szembeni szankciók enyhülnek, egyre több európai cég csatlakozik az izraeli érdekeltségeket érintő bojkotthoz. A norvég kormány kizárta az állami nyugdíjpénztárból azt az izraeli építőipari és befektetőcéget, amely zsidó telepek építését végzi  Kelet-Jeruzsálemben. Dánia legnagyobb bankja és egyben Észak-Európa vezető pénzintézete, a Danske Bank minden kapcsolatot megszakított az izraeli Bank Hapoalimmal. Decemberben a legnagyobb holland ivóvízellátó cég, a Vitens mondta fel együttműködését izraeli partnercégével. Ezt követően öt izraeli bankkal szakította meg korábbi üzleti kapcsolatát Hollandia második legnagyobb nyugdíjpénztára. A sorból német cégek sem hiányoznak. A Lidl és a Kaiser’s áruházláncok nem forgalmaznak a megszállt területeken, azaz Ciszjordániában vagy Kelet-Jeruzsálemben termelt árucikket. A bojkott ugyanakkor nemcsak a zsidó telepeseket, hanem az ugyancsak itt dolgozó mintegy 30 ezer palesztint is érinti. Hozzá kell tenni, hogy az innen exportált árucikkekből származó bevétel Izrael bruttó nemzeti össztermékének mindössze 2 százalékát jelenti. Merkel az EU részéről lehetséges megoldásként felmerült szankciókkal kapcsolatban kijelentette, hogy Németország nem támogatja a bojkottot, ám elfogadhatónak tartja a telepekről származó árucikkek megkülönböz­tető jelzését. A kancellár asszony Izrael iránti „rendületlen elkötelezettségéért” és az antiszemitizmus elleni küzdelméért  a civileknek adható legmagasabb izraeli kitüntetést, az Elnöki Kitüntető Érdemérmet vehette át Simon Peresz államfőtől. (Á. H.)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!