A 20. század második felét jellemző amerikai–szovjet űrverseny után most Ázsiában kerül sor hasonlóra, melynek legújabb fejleményeként a Kínával versengő India bejelentette, hogy a tavaly augusztusban Mammohan Singh miniszterelnök által meghirdetett Mars-program végső stádiumához érkezett. Az űrhajó sikeres fellövésével újabb löketet kaphat az eddig csak csírázó rivalizálás a két ország között.
Az ázsiai térségben űrnagyhatalomnak számító Kínának saját űrállomása is van, és decemberben tervez fellőni egy holdjárót. Ugyanerre készül Japán is, amely Ázsia legtapasztaltabb űrkutatási programját tudhatja magáénak, de India is egyre komolyabb tényezőnek tűnik a fokozódó ázsiai „űrversenyben”.
A több mint 40 éves múltra visszatekintő Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) fő célkitűzése egészen eddig az olyan technikai fejlesztések elérése volt, melyekből a lakosság szegény rétegei közvetlenül is profitálnak, mint például a telekommunikáció fejlesztése, vagy a hatékonyabb környezeti megfigyelés műholdak segítségével. Ez a tendencia azonban úgy tűnik, hogy változóban van: a jelentős kapacitásokkal rendelkező űrügynökség 2008-ban 55 millió angol fontnyi pénzt invesztált Hold-programjába. Jelenleg egy holdjáró fellövése és emberi Hold-misszió is tervben van.
A főleg presztízsvezérelt, 60 millió fontos Mars-projekt célja sem a közállapotok javítása. A vállalkozás ugyanis a a vörös bolygó felszínét és légkörét kívánja vizsgálni. Az ISRO vezetője, Dr. K. Radhakrishnan (képünkön) a BBC
kérdésére válaszolva elmondta: szeretnének valamilyen élet nyomaira bukkanni. Terveik szerint, ha metánt találnak, azt kívánják megvizsgálni, vajon az geológiai vagy biológiai eredetű. Bár az amerikai Curiosity marsjárónak ez nem sikerült, Radhakrishnan bizakodó: vélekedése szerint a Curiosity csak egy szűk területen vizsgálódik, ezért az indiai Mars-szonda sikeresebb lehet nála a metán utáni kutatásban.
A merész célokat kitűző Mangalyaan-misszió startját a Csendes-óceánon tapasztalt rossz időjárási körülmények miatt először el kellett halasztani. A kilövésre végül november 5-én került sor az India keleti partjainál fekvő Sriharikota szigetéről. Amennyiben a Bangalore-ban épített szonda eljut a Marsra, az ISRO lesz a negyedik űrügynökség, amelynek ez sikerül. Indiai források szerint az ország közvéleményét különösen az a tény tölti el örömmel, hogy az első három űrsiker (Amerika, Európa és Oroszország) között nincs ott Kína, főleg, hogy ez utóbbi is megpróbálkozott hasonló űrmisszióval 2011-ben, ám egy technikai hiba miatt kudarcot vallottak. Válaszul India olyan mértékben felgyorsította programját, hogy tizenöt hónap alatt el is készültek vele: nagy a kompenzációs igény, hiszen a nagy északkeleti szomszéd már tíz éve embert küldött az űrbe, míg India ezt jelen pillanatban csak tervezi.
India költségvetése 0,34 százalékát (körülbelül egy milliárd dollár) fordítja az űrkutatásra, és ennek az összegnek is csak nyolc százalékát teszi ki a szóban forgó Mars-program. Gazdasági szakértők kifejezték azt a reményüket, hogy jól látható gazdasági haszna lesz a hirtelen nagy hangsúlyt kapott űrprogramnak: a nemes célokon túl ugyanis India számára komoly motivációt jelent, hogy ha csökkentik az iramot, lemaradhatnak Kína mögött, akár a kilövések és műholdak fejlesztésében rejlő hatalmas üzleti lehetőségekről beszélünk, akár a kutatások által megszerzett szaktudásról.
2013. 11. 08. (XVII/45)
