Megfelelően szabályozottá válhat a művi meddővé tétel Magyarországon, ha a Parlament elfogadja a kereszténydemokratáknak az egészségügyi törvényre vonatkozó módosító javaslatát – nyilatkozta Rétvári Bence, a KDNP alelnöke. Mint elmondta, több civil szervezet kezdeményezésére megszigorítanák az önkéntes sterilizáció lehetőségét Magyarországon.
A javaslat hátterében az áll, hogy 2006 óta minden 18 éves kor feletti nő vagy férfi saját költségén kérheti a művi meddővé tételét. A korábban érvényben lévő szigorú korlátozást
az Alkotmánybíróság 2005-ben a nők önrendelkezési jogára hivatkozva feloldotta, de a KDNP most újból szigorítaná a jogszabályt úgy, hogy a be-avatkozást eleve csak az kérheti,
aki elmúlt negyvenéves, vagy három gyermeke van. A tb-finanszírozás pedig továbbra is csak orvosi indikáció esetén lenne biztosított.
A KDNP szerint az új szabályozással minden fiatal számára megőrizhetővé válik a gyermekvállalás lehetősége, mivel szerintük nem jó, ha ezt valakinél a húszas éveiben, akár erőszak, akár külső befolyás hatására korlátozzák. A beavatkozás ugyanis visszafordíthatatlan folyamatot idézhet elő.
A Népesedési Kerekasztal általunk megkérdezett szakemberei, köztük Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász és Pongrácz Tiborné demográfus eleve felháborítónak tartja a sterilizáció lehetőségének biztosítását a fiatal korosztály számára. A klinikától függően 50 és 100 ezer forint közötti összegért elvégzett beavatkozás olcsóbb ugyan, mint az évtizedekig szedett fogamzásgátló tabletta, de egy életre szóló meddőséget idézhet elő, s a helyzet a későbbiekben legfeljebb lombikprogrammal korrigálható, de az is csak önköltségen. A téma parlamenti konferenciáján elhangzott: a magyar fiatalok túlnyomó többsége család- és gyerekpárti, így nem valószínű, hogy tömeges igény lenne a művi meddővé tételre. Bár az akaratlagos gyermektelenség megjelenésével ez növekedhet: a Magyar Ifjúság 2012 kutatás szerint a 15-29 éves fiatalok 5 százaléka felvállaltan nem szeretne gyereket. Statisztikák elég hézagosan állnak csak rendelkezésre, a konferencián elhangzottak szerint 2009-ben összesen 1515, 2012-ben 1057, idén 547 művi meddővé tétel történt, s ennek töredékét (89) végezték csak orvosi indikációra. A férfi páciensek száma elenyésző, évi 20 körül mozog.
Bírálók szerint a törvénymódosítás az önrendelkezési jogot sérti, és ilyenformán az abortusztilalom előszobája. „Az abortusz-szabályozáshoz egyik párt sem fog hozzányúlni, ez politikai öngyilkosság lenne, mivel ebben a kérdésben a mai napig teljes társadalmi konszenzus van nálunk, lényegében korra, nemre, világnézeti meggyőződésre és pártállásra való tekintet nélkül” – mondja Pongrácz Tiborné demográfus. Aláhúzza: az abortuszszigorítás egészségügyileg is kockázatos, mert az illegális beavatkozásoknak nyit terepet. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az abortuszszámot érdemben nem befolyásolja a tiltó szabályozás.
Magyarországon súlyos válsághelyzetre, egészségügyi okra vagy erőszakra hivatkozva a terhesség 12. hetéig kérelmezhető abortusz. A lényegében megengedő szabályozás mellett 20 év óta folyamatosan csökken ugyan az abortuszszám, de európai viszonylatban még így is az egyik legkirívóbb adat a mienk: tavaly 36 ezer terhességmegszakítás történt, míg 1990-ben 90 ezer.
Az abortusz hazai megítélésével kapcsolatban a Medián nemrég végzett felmérést, amely ismét megerősítette a magyarok abortuszpártiságát. A beavatkozás magas arányát súlyos problémának tartja ugyan a megkérdezettek 90 százaléka, ugyanakkor a jelenlegi szabályozást 53 százalék elfogadja, 18 százalék enyhítené, és mindössze 13 százalék szigorítaná, 2 százalék pedig az abszolút tiltás híve. A megkérdezettek 20 százaléka feltétel nélkül engedélyezné az abortuszt, 50 százaléka feltételként írná elő a fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatos kötelező felvilágosítást. Viszont 21 százalék csak egészségügyi veszély vagy nemi erőszak esetén engedélyezné a terhességmegszakítást, ami Pongráczné szerint lényegében a teljes tiltásnak felel meg.
A válaszok között pártpreferenciák szerint sem tapasztalható lényegi eltérés, mi több, a kormánypárti szavazókra például inkább jellemző a jelenlegi szabályozás elfogadása, sőt enyhítése (75 százalék), mint az összlakosságra (71 százalék), azaz az abortusz szigorítását a Fidesz-KDNP saját hívei sem támogatnák.
Elgondolkodtatóak az abortusztablettával kapcsolatos vélemények is. Még a rendszeresen templomba járó, vallásos emberek – akárcsak a kormánypártiak vagy a jobbikosok – nagyobb része is elfogadhatónak tartja a tablettás módszert. Ebben közrejátszik ugyan az információhiány is, de az 1991-es kutatás is azt mutatta, hogy a legvallásosabb, „egyházuk tanítását követő” válaszadók 72 százaléka szerint is indokolt esetben, például szociális gondok esetén engedélyezhető az abortusz, sőt 8 százalékuk a teljes liberalizáció híve, holott a római katolikus egyház például az abszolút tiltás pártján áll.
A magyar társadalom egyöntetű abortusz-pártiságának hátterében Pongráczné szerint az 1956 utáni korszak áll, amikor a legalizáció folytán és a fogamzásgátló módszerek híján az abortusz járványszerű mérteket öltött hazánkban. Az abortusz erkölcsi alapon való, jellemzően vallásos megkérdőjelezése egészen a rendszerváltásig nem jött szóba, viszont a mai napig dominál az életet a születéstől számító, materialista megközelítés, amely az abortuszt csak egy fogamzásgátló módszernek tekinti a sok közül.
2013. 11. 08. (XVII/45)
