Az Egyesült Államok történetében nem egyszer volt már átmeneti kormányzati leállás. A legutóbbi tizenhét éve, Bill Clinton elnöksége alatt történt és 21 napig tartott. Ahogy most, akkor is költségvetési kérdések álltak a viták kereszttüzében. 2011-ben pedig az adósság-plafon elérése fenyegetett csőddel, ami végül a szuverén államadósság leminősítéséhez vezetett. A Standard & Poor’s azzal indokolta döntését, hogy a kockázatos politikai intézményrendszer túl gyakran hoz vért izzadva törvényeket, és ha csak egyszer is úgy alakul, hogy az alsó- és felsőház nem tud dűlőre jutni, már az önmagában túl nagy kockázatot rejt.
A mostani tragikomédiában a főszerepet Ted Cruz radikális republikánus szenátor játssza, akit Obama legkeménykötésűbb ellenfeleként tartanak számon. Az ő ötlete volt a huzavona hátterében álló elképzelés, miszerint a költségvetés elfogadását adó- és kiadáscsökkentések, illetve az egészségügyi reform elhalasztásának függvényévé teszik. Az elnök nyomatékosan kijelentette, hogy a republikánusok követeléseit egyszerű zsarolásnak tekinti, és nem hajlandó egyeztetést folytatni a témában. Ted Cruz az esélytelenek nyugalmával kezdett vakrepülésbe, hiszen jól tudta, hogy a képviselőházban a republikánusoké a vezető szerep, a szenátusban pedig a demokraták vannak többségben, így semmi esélye erőfölénybe kerülni a törvényhozásban. Mivel hétfőn, tisztán politikai ellentétek miatt, a két pártnak nem sikerült megegyeznie a költségvetés alapjairól, kedden leállt az Egyesült Államok kormányzati szerveinek többsége. A krízis egészen addig tart, amíg a felek meg nem egyeznek egymással. Ez lehet napok kérdése, de akár hónapokig is eltarthat.
Elfogadott költségvetés hiányában csak az alapvető fontosságúnak titulált intézmények működnek tovább. Ilyenek a nemzetbiztonság, a közrend és a társadalombiztosítás fenntartását szolgáló szervezetek; azaz a katonák, rendőrök, börtönőrök, tűzoltók, kórházak, légi irányító központok folytatják munkájukat. A NASA és a Külügyminisztérium is tovább tevékenykedik, a CIA folytatja a hírszerzést, nem áll le a nyugdíjak és a munkanélküli segélyek folyósítása sem, azonban nyolcszázezer közalkalmazottat kényszerszabadságra küldenek, valamint további egymillió kormányzati hivatalnok fizetés nélkül kénytelen ellátni feladatait. Az adóhivatal, okmányirodák, múzeumok, nemzeti parkok, állatkertek átmenetileg bezárják kapuikat, és a legtöbb kutatási projektet felfüggesztik. A patthelyzet miatt kialakult intermezzo minden napjának komoly ára van: a Morgan Stanley elemzői szerint 0,15 százalékot farag le a GDP-ből minden olyan hét, amikor nem üzemel az államigazgatás.
2013. 10. 04. (XVII/40)
