hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fűvel a válság ellen
A cannabis legalizálásától remél több bevételt Nagy-Britannia

2013. 09. 27.
Évente 300 millió fontot spórolhat a kendertermesztés engedélyezésével Anglia, míg a marihuána legális kereskedelme háromszor ekkora  adóbevételt jelenthet az állam számára – áll egy, a múlt héten napvilágot látott jelentésben, amely egyúttal óvatosságra is int a jelenleg meg nem jósolható következmények miatt.

A tanulmány elkészítésével az Essex Egyetem kutatóiból álló Szociális és Gazdasági Kutatások Intézetét (ISER) bízta meg a drogfogyasztást szabályozó törvények hatékonyabbá tételéért küzdő Beckley Alapítvány. Az alapítvány igazgatója, Amanda Feilding (képünkön) a drogszabályozás tudományosan megalapozott reformjában és a „költséghatékony szabályozásban” látja a gazdasági válság enyhítésének egyik módját, így a marihuána engedélyezése és piaci szabályozása során felmerülő költségek és az azzal járó haszon mértékének leginkább gazdasági szempontú meghatározására kérte a kutatókat.
Az előirányzott több mint 1 milliárd fontos állami bevétel csak bizonyos körülmények között várható – nevezetesen, ha a legalizálást nem követi a füvezők számának drasztikus emelkedése. A kutatók azonban valószínűnek tartják, hogy az engedélyezéssel és a cannabis árának csökkenésével jelentősen nőni fog a kereslet.
Bár a legalizálással csökkenthetők a rendőrségre, bíróságra és a börtönre szánt kiadások, hiszen a törvénytelen terjesztés megszüntetésével ez a fajta bűnelkövetés kiküszöbölhető, nem kizárt, hogy a vártnál jóval nagyobb mértékű marihuánafogyasztás a bűncselekmények számának emelkedéséhez vezet, ami közvetett módon újra növeli az állam kiadásait.
Nehézségekbe ütközik a szociális kiadások pontos meghatározása is. A kenderszármazékoknak a fogyasztók fizikai és mentális állapotára gyakorolt hatása, ami a kereslet nagymértékű növekedésével nő, szintén pluszköltséget jelenthet. Bár a kutatások a cannabist fogyasztók esetében nem tartják jelentős veszélynek, mégis elképzelhető, hogy ha a füvezés tömegeket érint, többen térnek át más, tiltott szerre. Ugyancsak problémát jelenthet, ha a legalizálással „munkájukat” vesztett dílerek kemény drogok árusításába kezdenek. Emellett a tanulmány felhívja a figyelmet az esetleges drogturizmus beláthatatlan hatására is.
Nem meghatározható az sem, hogy bizonyos veszélyeztetett csoportba tartozók, mint például a kábítószer tekintetében felelősségteljes döntéshozatalra képtelen fiatalok, miként reagálnának a szabad fogyasztásra. A tanulmány készítői mindenesetre csak abban az esetben tartják bevezethetőnek a reformot, ha azzal együtt egy olyan rendszer is működésbe lép, amely a veszélyeztetett csoportok általi keresletet folyamatosan monitorozza, és lehetővé teszi a jelenlegi szabályozás visszaállítását abban az esetben, ha részükről túlságosan nagymértékű cannabisfogyasztás tapasztalható.
A marihuánafogyasztás legalizálását egyébként több, a hír kapcsán kommentelő olvasó is aggályosnak és nehezen kivitelezhetőnek tartotta. Mivel a kenderszármazékok különböző arányban tartalmaznak pszichoaktív és egyéb vegyületeket, a szabályozott piaci értékesítést csak megfelelő tisztaságú szerek forgalomba hozatala és az összetevők feltüntetése mellett lehet bevezetni. Ennek megvalósítása és garantálása azonban további költségeket jelent. Mások szerint, mivel a többi kábítószer továbbra is illegális marad, a drog-bűnözés-börtön ördögi köre nem szűnik meg.
A kendertermesztés legalizálását biztosító reform iránti igény 2012 decemberében merült fel az angol parlament kormánypárti és ellenzéki képviselői részéről, akik 2015-ig alternatívákat dolgoznának ki a kábítószerekre vonatkozó jelenlegi törvényekkel szemben. A szabályozás enyhítését célzó küzdelemhez olyan befolyásos személyek adták nevüket, mint a zene- és szórakoztatóipari mágnás Richard Branson, a Virgin Records tulajdonosa, és a fiatalkorában partidrogokat, LSD-t és heroint fogyasztó színész, Russell Brand.

Fű a parkban

Legális marihuánaforgalmazással oldaná meg a kábítószerfogyasztás miatt ellehetetlenedett helyzetet egy berlini kerület zöldpárti polgármestere. A rend­őrség szóvivője, aki a coffeeshop ötletet illetően szkeptikus, bevallotta, hogy a rendfenntartó erők képtelenek úrrá lenni a helyzeten. A berlini Kreuzberg kerület Görlitzer Parkja valamikor a helybeliek kedvelt pihenőhelye volt, mára azonban szinte tízméterenként ácsorognak itt a sétálókat kínálgató dílerek. Többségük cannabist árul, de megtalálhatók a keményebb drogok is. Az erőszakos megnyilvánulások és alkalmankénti tömegverekedések miatt januártól július végéig 69 esetben kellett a rendőrségnek beavatkoznia. A kereszténydemokraták továbbra is a rendfenntartó erőkre bíznák a probléma kezelését, a Zöldek azonban, akiknek zászlaján a drogszabályozás reformja is szerepel, más megoldást javasolnak. A kerület zöldpárti polgármestere, Monika Herrmann legális marihuánaárusító helyeket alakítana ki, meghatározva a vásárlásra jogosult személyek életkorát. Ezzel egyidőben egészségügyi területen képzett szociális munkásokat és szükség esetén biztonsági őröket alkalmazna a parkban. A rendőrségi szóvivő szerint viszont a szabad árusítás nem hozna megoldást. Elképzelhető, hogy a dílerek keményebb drogok árusításába fognak, vagy egyszerűen átsétálnak a legközelebbi parkba. A legalizálás miatti drogturizmus pedig csak további zaklatást jelentene a helybelieknek.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!