hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Big Barack & Brit Brother
Tovább dagad az adatgyűjtési botrány

2013. 07. 07.
Élesen bírálja Kínát az Egyesült Államok, amiért engedte kiutazni az országból az Ecuadorban menedékjogot kérő  Edward Snowdent, az utóbbi hetek egyre dagadó adatgyűjtési botrányának főszereplőjét. Az orosz kormányt is figyelmeztették, hogy tegye lehetővé a korábbi titkosszolgálati dolgozó otthoni felelősségre vonását, de az oroszok nem teljesítették a felkérést. Snowden végső úti célja még nem ismert, ám élete lassan egyre nehezebbé válik, ugyanis a sajtónak átadott információk okán már Nagy-Britannia is a „rosszfiúk” között magyarázkodik saját, Tempora kódnevű adatgyűjtő programja miatt, amely mellett a vitatott amerikai „Prism” is eltörpül.

Ecuador másodjára fejezheti ki a világ felé, hogy támogatja a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságot. Julian Assange után most Edward Snowden is itt kért menedékjogot. Ám a kérdés nem ilyen egyszerű. Assange a mai napig a londoni konzulátuson él, a britek ugyanis nem engedik kiutazni az országból, Snowden pedig még nem is biztos, hogy megkapja a lehetőséget, hogy Ecuadorba távozzon. Mindenesetre Hongkongot már elhagyta, és e cikk írásakor még a moszkvai Seremetyevó repülőtér tranzitvárójában tartózkodik. Nem utazott to­vább azzal a kubai géppel, amelyre jegyet váltott. A vég­ső célpont egyelőre még nem biztos, viszont Snowdennel együtt repült Sarah Harrison, a WikiLeaks egyik aktivistája is. A WikiLeaks közleményben adta a média tudomására, hogy segít a legújabb botrányhősnek egy olyan demokratikus országba menekülni, ahol menedékjogért is folyamodhat. Harrison sem utazott el Kubába, holott neki is ugyanarra a gépre volt jegye. Snowden a reptéren találkozott az ecuadori nagykövettel, nem sokkal később pedig Ricardo Patiño ecuadori külügyminiszter a kamerák előtt kijelentette, hogy Snowden menedékjogot kért országába, amit egyelőre azonban ki kell vizsgálniuk.
Ecuador helyzete azért is nehéz, mert ha megadja a menedékjogot, igen könnyen a gazdasági szakadék mélyén találhatja magát. Hiába ugyanis a szabadságjogok melletti hősi kiállás, ha az Egyesült Államok embargót vezet be az ecuadori termékekre; a kis ország exportjának ugyanis a fele Amerikába megy. Ha ez a forrás megszűnik, még sokkal nehezebb lehet a helyiek sorsa – így ez a lépés már nem biztos, hogy megéri Correa elnöknek. Az Amerika elleni kiállás viszont főként annak is szól, hogy az Hugo Chávez halála után keletkezett hatalmi vákuumot betöltsék. A botrány ürügy lehet arra, hogy egy „szerencsés” fordulattal az ecuadori elnök kerülhessen a „Nagy Testvér” elleni harc élére. Már csak azért is valószínű, hogy nem a demokratikus jogok védelme vezérli Correát, mert otthon nem igazán hagynak teret a szólásszabadságnak. Ha Snowden ecuadoriként szivárogtatott volna, most valószínűleg az egyik börtön mélyén várná a bírósági ítéletét.
A Snowden-ügy az Egyesült Államok szinte minden fontos külkapcsolatát szakítópróbának veti alá. Kínát azért bírálják az amerikaiak, mert engedte kiutazni az országból a Prism adatgyűjtési programot megszellőztető volt titkosszolgálati alkalmazottat, Oroszországot pedig azért, mert segíti a menekülésben. Szergej Lavrov külügyminiszter egyértelműen visszautasította a vádakat, „elfogadhatatlannak és tarthatatlannak” nevezve azokat. Putyin elnök a médiában kijelentette, hogy Snowden Oroszországban semmilyen bűncselekményt nem követett el, ami miatt le kellene tartóztatni, az orosz kormány pedig hivatalos közleményben jelentette, hogy Snowdent nem adja ki Amerika kérésére és a továbbutazásban sem fogják akadályozni. John Kerry válaszul figyelmeztetett: az ügy kihatással lesz a két ország kapcsolatára, és emlékeztette az oroszokat, hogy Amerika mindig partner volt az ő oldalukról érkező kiadatási ügyekben.
Kína is visszautasította az amerikai külügyminiszter által megfogalmazott kritikát, sőt, a Xinhua kínai hírügynökség „minden idők legnagyobb csibészének” nevezte az amerikai kormányt. Az Egyesült Államok évek óta panaszkodik a kínai hackerek által kivitelezett kiber-támadások miatt, a Snowden által szépen apránként csöpögtetett információ viszont, amely a kínai kormány tudomására hozta, hogy a Prism programon belül folyamatosan figyelték a pekingi Tsinghua Egyetemen zajló SMS- és adatforgalmat, jogalapot teremt Peking számára ahhoz, hogy saját magát is áldozatként állítsa be.
Snowden a britek számára is igen kellemetlen helyzetet teremtett, ugyanis a kiszivárogtatott információk szerint a brit kémszolgálat, a GCHQ az Európában zajló teljes internetforgalmat – teljesen legálisan – megfigyeli, és az adatokat legalább 30 napig tárolja. A Tempora program 200 üvegszálas, óceán alatt futó adatkábelt „csapolt meg”, és a begyűjtött információt elemezte is. Egy törvényi kiskapu ugyanis lehetővé teszi, hogy az Egyesült Királyság területén kívül levő adatkábeleket engedély nélkül is be lehessen poloskázni. A témát feszegető kérdésekre bizonyos politikusok azzal reagáltak, hogy a „kémek dolga az, hogy kémkedjenek”. Ben Wallace konzervatív képviselő a The Timesnak elmondta, hogy aki ezen a dolgon felháborodik, annak fogalma sincs a valóságról. Sőt, büszkének kellene lenni arra, hogy a GCHQ, a legendás Bletchley parki náci kódfejtők utódja „piacvezető a világon az adatgyűjtésben”.
Mindeközben azonban már Németország is bekapcsolódott az eseményekbe: az igazságügyminiszter határozott hangvételben jelezte brit kollégájának, hogy „Németország a jelzett tömeges megfigyelések gyors tisztázását várja. A német kormány tudni szeretné, hogy a német és európai állampolgárok közötti kommunikációt milyen mértékben érintették, vagy érintik még mindig a brit és az amerikai programok”.
A britek maguk is megosztottak a kérdésben, és egyelőre a nagy felháborodás is elmaradt. A témáról ugyanis csak a The Guardian ír részletesen, a The Times és a Telegraph viszont kötelességszerűen csak egy-egy cikkben foglalkozott az üggyel. A Big Brother Watch nevű polgárjogi csoport tagja, Nick Pickles szerint ennél sokkal nagyobb annak a bejelentésnek a hatása, amelyben a brit védelmi minisztérium arra figyelmeztette a médiát, hogy aki Snowdenhez hasonlóan kiszivárogtat bármilyen nemzetbiztonsági információt, az nem kerüli el a büntetést.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!