hetilap

Az érzelemdús fogadtatásra reagálva a francia elnök igyekezett leszögezni: a hála a mali és francia katonák együttes hősiességének jár.
A szokatlan, megmentőnek szóló rivalgás Cissi müezzin szájából jól rámutat arra, hogy az istenhitükben azonos, ám joggyakorlatukban szélsőségesen az iszlám utat követő, saría törvénykezést alkalmazó lázadók nem a mali lakosság igényeit szolgálták. A látogatásról tudósító videókon mindenfelé feltűnik a francia zászló: a helybeliek kezében, ruhájukon, tevéjükön felbukkanó trikolór is alátámasztja a helyi tudósítók jelentéseit, miszerint sokan inkább bíznak az egykori gyarmatosítóban, mint saját kormányuk hadseregében.
Franciaországban ugyanakkor a kezdeti eufória és büszkeség után, már a hadművelet megkezdésekor súlyos kérdéseket intéztek az elnökhöz. Annak ellenére, hogy az ország kezdettől fogva élvezi a teljes nemzetközi támogatást, a franciák hangsúlyozottan nem szeretnék egyedül viselni a háború humán és anyagi terheit. Miközben afrikai országok is egyre növekvő számban küldenek katonai erőket a visszaszerzett városok rendjének fenntartására, a kezdetben 750 fős francia sereg is a négyezres létszámot közelíti Maliban, miközben az eredeti tervek „csupán” 2500 főről szóltak. Nem okozott tehát meglepetést, hogy a francia védelmi miniszter szerdán bejelentette: hamarosan, már néhány hét múlva megkezdik csapataik kivonását Maliból. „Amint átadjuk a stafétabotot, megkezdődik a kivonulás” – jelentette ki Jean-Yves Le Drian az Europe 1 kereskedelmi rádióban.
A közvélemény-kutatások arról tanúskodnak, hogy sok francia szívesen látna német katonákat is Maliban. Westerwelle német külügyminiszter szerint azonban harcoló alakulatok bevetését erőforrás hiányában nem tervezik (Afganisztánban jelenleg is több ezer német katona teljesít szolgálatot). Angela Merkel német kancellár az eddig is nyújtott logisztikai és humanitárius segítség mellett felajánlotta, hogy Németország a Maliba rendfenntartó erőket küldő afrikai országoknak anyagi segítséget is nyújtana. Már januárban megállapodás született európai külügyminiszterek között, hogy 15 hónapra egy 450 fős kontingenst küldenek Maliba, közülük 250 fő feladata a helyiek kiképzése lesz. Magyarország előreláthatólag tíz katonát küld, a németek negyvenfős kiképzőosztaggal vesznek majd részt.
Francia szemmel tovább bonyolítja a helyzetet annak a hét francia állampolgárságú túsznak az ügye, akiket az utóbbi években a térség országaiban raboltak el dzsihádisták. Őket vélhetően a jelenlegi hadszíntér közelében tartják fogva, négyük már több éve a térségben raboskodik. Családjuk, rokonaik félelme csak súlyosbítja a francia közvélemény által Hollande-ra nehezedő nyomást. Timbuktuban az elnök reményét fejezte ki, hogy a fogvatartók megértették: eljött az idő a túszok szabadon bocsátására, s hozzátette: „a francia erők mostantól bármire készek”.
Noha a lázadóktól visszafoglalt városokból a francia haderő fokozatosan visszavonul, teret adva az afrikai nemzetközi, valamint a helyi kormányerőknek, a francia katonákat is érintő hadműveletek gyors befejezésére kevés esély van. A hirtelen veszteségek elől gyorsan visszahúzódó milicisták ugyanis most az Ifogas-hegység zegzugaiban egy inkább az afganisztánira emlékeztető típusú hadviselésre rendezkedhetnek be. A franciák által leggyorsabban véghezvihető feladatnak így jelenleg az utánpótlástól való elzárás, a raktárak felkutatása és lerombolása tűnik. Egy optimálisan gyors siker esetén sem oldódnak meg azonban a Malit az elmúlt években megosztó etnikai konfliktusok.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a Mali északi részének függetlenségéért harcoló tuaregek már az őket is kiszorító szélsőséges csoportok érkezése előtt konfliktusba kerültek a mali kormánnyal (Puccs után káosz. Hetek, 2012. július 13.). Függetlenségük indokaként pontosan a (világos) bőrszínük miatti diszkriminációt hangoztatták. Közülük sokan szövetkeztek is a saría országos érvényesítéséért küzdő csoportokkal. Ennek fényében részben érthető, hogy Bamako nem szívesen lát fegyvert a korábbi lázadók kezében. A tuaregek viszont hatékonyan segíthetnék a francia sereget korábbi szövetségeseikkel szemben, és tárgyalásokra is készek lennének. Már most helyi civil szervezetek egybehangzó jelentései szólnak azonban a kormányhadsereg egyes etnikumok ellen elkövetett kegyetlenkedéseiről Közép- és Észak-Maliban. A francia elnök ezért Dioncounda Traoré mali elnökkel együtt „példás” viselkedésre szólította fel a katonákat.
François Hollande a héten Joe Biden amerikai alelnökkel is találkozott. Közös sajtótájékoztatón adtak hangot egyet­értésüknek, miszerint a Maliba vezényelt afrikai csapatoknak ENSZ-fennhatóság alatt békefenntartó jellegű feladatokat kell ellátniuk.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek