Közel egy hét után dőlt el, hogy a következő időszakban nem vesz részt a kormányzásban az RMDSZ. Bár a választásokon győztes USL vezetője, a szocialista Victor Ponta leendő miniszterelnök szorgalmazta a koalíció megkötését, a nemzeti liberális PNL ellenezte az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, és a román alkotmány hírhedt első pontjának, a nemzetállam egy és oszthatatlan voltáról szóló kitétel módosításáról való lemondást támasztotta a közös kormányzás feltételéül. Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét kérdeztük az USL-lel folytatott tárgyalások hátteréről.
„Az RMDSZ tárgyalási pozíciója jó volt, hiszen maga a leendő miniszterelnök, Victor Ponta a választások estéjén tett személyes kijelentésével hívott bennünket a koalíciós kormányba. Ez arra vonatkozott, hogy miniszterekkel vegyünk részt a megalakuló kormány munkájában. Menet közben azonban a PNL képviselői kijelentették, hogy ez nem lehetséges, de az egyeztetések folytak tovább is. Végül a csúcsvezetőség szintjén hozott döntést ismertették velünk: a kormányt a PSD és a PNL alkotja, az RMDSZ részvétele nélkül. Elmondták azt is, hogy ez részükről végleges döntés, ezen nem lehet változtatni” – vázolta lapunknak a koalíciós tárgyalásokat az RMDSZ elnöke.
„Victor Ponta a tárgyalások alatt végig fenntartotta azt, amit ígért, amit személy szerint nagyon értékelek. Fontosnak tartom az ő tisztánlátását, de mivel az USL-en belül a döntéseket konszenzusos alapon szokták meghozni, a liberálisok követelésein nem tudtak túllépni. Ezért született az a döntés, hogy ők alkotják a kormányt, mi pedig ellenzékben leszünk a következő időszakban – fogalmazott Kelemen Hunor. Voltak a tárgyalásoknak olyan percei, amikor a liberálisok és a konzervatívok azt kérték, hogy az USL-nek az államelnök-választással kapcsolatos hosszú távú projektjét támogassuk, erre igent tudtunk mondani. De voltak olyan kérések is, amelyekben nem voltunk hajlandóak semmilyen kompromisszumra. Ilyen volt az alkotmány első cikkelyére vonatkozó felvetésük. Konkrétan azt kérték, hogy mondjunk le a nemzetállam kitétel módosításáról. Ezt nem tudtuk vállalni, mert semmiféle hűségesküt nem vagyunk hajlandóak tenni, úgy gondoljuk, hogy ilyet nem kérhet tőlünk senki. Igenis, fenn fogjuk tartani a nemzetállam kitétel módosítására vonatkozó javaslatunkat az alkotmány módosításakor. Román állampolgárként, ennek az országnak adófizető polgáraiként, olyan közösségként, amely értéket teremtett ezen a földön, ebben a kérdésben nem léphetünk vissza.”
Az RMDSZ elnöke nem éli meg kudarcként a tárgyalások sikertelenségét, mivel világosan megfogalmazták a romániai magyarok elvárásait, érdekeit a következő kormánnyal szemben. Azon felvetésünkre, hogy amikor az RMDSZ a 2008-as választások után ellenzékbe került, nagy léptékű politikai tisztogatás zajlott le az állami szerveknél, annyit válaszolt: „Élénken él ezeknek a tisztogatásoknak az emléke a pártban, de remélem, hogy tanultak az akkori történésekből a román pártok, és nem ismétlik meg az akkor elkövetett hibákat, bár erre garanciát senki nem adott nekik a mostani tárgyalásokon.”
Verespatak
Érvénytelen volt a verespataki aranybánya megnyitásáról tartott helyi népszavazás, mert a szavazati joggal rendelkezőknek kevesebb mint a fele járult az urnák elé. A referendumot a Fehér megyei Verespatakon (Roşia Montanã), a környékén lévő négy városban és harmincegy községben tartották meg, amelyeket közvetlenül érintene a beruházás. A szavazati joggal rendelkezők 43,2 százaléka jelent meg az urnáknál, 62,4 százalékuk a bányanyitás mellett voksolt, 35,9 százalékuk pedig ellene. Mint ismeretes, Verespatakon és környékén a Roşia Montanã Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyesvállalat ciántechnológia alkalmazásával akar kitermelni aranyat és ezüstöt. A ciántechnológia, valamint a beruházás mérete aggályokat vet fel Romániában és Magyarországon egyaránt. A választóknak arra a kérdésre kellett válaszolniuk, egyetértenek-e azzal, hogy újrainduljon a bányászat az Erdélyi Szigethegységben, és megnyissák a verespataki bányát. A referendum nem volt ügydöntő a kérdésben, csak véleménynyilvánító. Várható volt, hogy többségben lesznek az igen szavazatok, hiszen Verespatakon és környékén nagyon magas a munkanélküliségi ráta, ezért a helyiek többsége támogatja a kitermelést. Verespatakon volt a legnagyobb a részvétel, ott a választók 66 százaléka nyilvánított véleményt, 78,75 százalékuk a bányanyitást pártolta.
2012. 12. 21. (XVI/51)
