Mi a közös az agilis, negyvenhárom éves oszakai polgármesterben és az egy év miniszterelnöki kudarc után önmagát kényszernyugdíjazó pártvezetőben? Mindketten a jelenleg hatalomban lévő Japán Demokrata Párt hatalmának megdöntésére törekszenek, és mindketten nacionalista alapon képzelik a japán megújulást, egyben szakítva az alkotmányos pacifizmussal is. Az is könnyen elképzelhető, hogy az egykori miniszterelnök, Shinzo Abe Liberális Demokrata Pártja, és a Hashimoto Tóru-féle Japán Restauráció Pártja szövetségre lép egymással a cél érdekében.
Shinzo Abe már maga mögött tudhatja saját politikai leszerepelését, ezért általános meghökkenést keltett, hogy szeptember 26-án az ellenzéki Liberális Demokrata Párt az egykori miniszterelnököt választotta meg pártelnöknek. Abe 2006 és 2007 között vezette a szigetországot, mígnem sorozatos politikai hibái és a stressz miatt fellépő betegsége miatt le kellett mondania a posztról. Egyetlen pozitív momentumként azt tartják számon miniszterelnökségéről, hogy nacionalista nézetei ellenére igyekezett normalizálni a kapcsolatokat Kínával és Dél-Koreával. Bár a hivatalos kampányidőszak csak december 4-én kezdődik, Abe már most igyekszik a lehető legtöbb fórumon körvonalazni pártja elképzeléseit a jövőről.
Hashimoto Tóru politikai pályafutása ezzel szemben eddig sikertörténet. „Nehéz” háttérből indult, apja kisstílű gengszter volt, mégis sikerült saját erejéből bejutnia a legjobb felsőoktatási intézményekbe, és ügyvéddé válnia. Negyvenhárom évesen Japán második legjelentősebb városának, Oszakának a polgármestere, de az országos politikából is szeretné kivenni a részét. Szeptember elején bejelentette, hogy Japán Restauráció Pártja néven új politikai formációt alapít. A párt előzményének a hasonló név alatt futó politikai missziót tekinthetjük, amelynek célja, hogy olyan politikusokat neveljen ki, akik Hashimotóhoz hasonlóan képesek eredményesen meglovagolni a populista témákat és a nacionalista érzelmeket. Hashimoto polgármesterként a városi bürokrácia megnyirbálásával és a gyermekek iskoláztatását segítő támogatással vált népszerűvé. Voltak megosztóbb intézkedései is, mint például az, hogy az oszakai tanároknak elbocsátás terhe mellett kötelezővé tette, hogy az osztályteremben mindig kifogástalanul és büszkén állva énekeljék a himnuszt a gyerekekkel.
2012. 11. 30. (XVI/48)
