Ha más országok lakóinak is lehetősége lenne a szavazásra, kevésbé lett volna szoros a választási verseny.
A felmérésekben részt vett 32 országból 31-ben Obamát részesítették volna előnyben, és többen inkább egyik jelöltre sem szavaznának, mint ahányan Romneyra adnák le voksukat. Egyedül Izraelben volt más a helyzet: az izraeliek 52 százaléka szavazna a republikánus jelöltre, és csak negyedük Obamára. Ugyanakkor az arab származású izraeliek Obamát részesítenék előnyben. Mindez annak is köszönhető, hogy a kampány során Romney sokkal agresszívebb álláspontot képviselt Irán atomprogramjával kapcsolatban, és rendszeresen hangsúlyozta az amerikai–izraeli kapcsolatok fontosságát.
Obama népszerűsége Franciaországban a legnagyobb, ahol a megkérdezettek 70-90 százaléka támogatná a demokrata jelöltet. Franςois Hollande, a baloldali francia elnök Obama egyik legnagyobb támogatója. A kampány során Romney azzal vádolta meg Obamát, hogy „európai stílusú jóléti állammá” akarja átalakítani az Egyesült Államokat.
Az észak- és nyugat-európai országokban is hasonlóan magas Obama népszerűsége, ahogy Ausztráliában, Indonéziában és Dél-Koreában is. Brazíliában annyira nagy a támogatottsága, hogy a helyi választások során legalább 16 jelölt említette meg a jelenlegi elnök nevét saját kampányában.
Több országban azonban romlott az elnök megítélése. Kenyában például, ahonnan Obama apja származik, 87 százalékról 66-ra csökkent a támogatottsága. „Az Obama-kormány semmilyen mértékben nem javította a kapcsolatot Afrikával, sem gazdasági, sem társadalmi szempontból” – nyilatkozta Dann Mwangi kenyai ügyvéd az okokról a The Standardnak. A mexikóiak és a kínaiak is kevésbé lelkesek már Obamával kapcsolatban, és ugyanez a helyzet Japánban és Spanyolországban is.
Oroszországban Obama nyerne 27–12 százalékos arányban Romneyval szemben; Vlagyimir Putyin a maga részéről elutasította Romney megállapítását, miszerint Oroszország Amerika legnagyobb geopolitikai ellenfele, Obamáról pedig azt állította, hogy „egy nagyon őszinte ember”.