Anatolij Szergyukov volt az orosz haderők első valóban civil vezetője, hiszen elődje csupán kinevezése miatt hagyta el a hadsereg kötelékeit, a hadsereg addig gyakorlatilag saját magát igazgatta. A Szergyukov-korszak szemléletváltást hozott: a korábban adóügyekkel foglalkozó politikus inkább menedzserként tekintett a fegyveres erőkre, előtérbe helyezve azok modernizálását és a szervezeti korrupció visszaszorítását. Voltak is eredmények: a hadsereg létszámát sikerült 1 millió főre csökkenteni és elindulni a kisebb létszámú, ám professzionális, technikailag jól ellátott haderő megszervezése felé. Az orosz hadsereg ugyanis – ahogy arról egy a WikiLeaks által kiszivárogtatott NATO-jelentés is beszámolt – technikailag elavult, rosszul szervezett, és csupán rövid ideig tartó konfliktusokban állja meg a helyét nála gyengébb ellenféllel szemben.
A kormányzat reformprogramjai nem kis nehézségek elé állították a hazai hadiipart, mivel az nem tudott lépést tartani az igényekkel. Újra és újra előtérbe került az a Putyin által kritizált gondolat, hogy az orosz hadsereg modernizálása nem oldható meg külföldi segítség nélkül. Közös hadikutatások indultak Indiával, vásároltak pilóta nélküli repülőgépeket Izraeltől, és a nagy múlttal bíró orosz kémhálózatot bevetve is próbálták kifürkészni az amerikai csúcstechnológiákat. A haderő fejlesztésére fordított összeget évente növelték, 2011-ben a GDP 2,9 százaléka volt, ami még így is messze elmaradt a NATO fejlesztési forrásaitól.
Oroszország elsősorban az atomfegyverek arzenáljának bővítésére törekedett. A 2000-es Putyin-doktrína jelentősen kibővítette a nukleáris fegyverek bevetésének törvényes kereteit: akkor is igénybe vehetők, ha Oroszország olyan állammal kerül konfliktusba, amelynek valamelyik szövetségese rendelkezik atomfegyverrel – tehát a NATO-val szemben bármikor. Dimitrij Rogozsin alelnök a közelmúltban kijelentette: „Nem bízunk az amerikaiakban.” „Mihail Gorbacsov elhinné, de mi nem” – kommentálta azt az amerikai állítást, miszerint a NATO rakétavédelmi rendszere nem Oroszország ellen irányul. „Mi vagyunk a rosszfiúk” – tette hozzá, de később ez utóbbi állítását a Twitteren csupán tréfának nevezte.
Szakértők szerint nem biztos, hogy Szergej Sojgu folytatni kívánja a Szergyukov-féle utat a katonaság létszámának csökkentésével, mivel inkább a hagyományos „tömeghadsereg” híve. Jelenleg a kötelező katonaság egy év, de a besorozható férfiak száma statisztikailag is csökken, és a katonaság rossz híre miatt nagyon sokan keresnek kibúvót a kötelező hadi szolgálat alól. Így kérdés, hogy a jövőben hogyan tudják majd fenntartani, esetleg növelni a hadsereg létszámát.
Bár az utóbbi időben valamivel kevesebb öngyilkosság történt a seregben, de még így is kritikusan nagy az idegborzoló esetek száma. Épp csak lezárták a 20 éves Ruszlán Ajderhanov halálával kapcsolatos nyomozást, amikor a 18 éves Vlagyimir Szlobogyánnyikov halálhíre került az újságok címlapjára. A rokonok mindkét esetben visszautasítják a hadsereg hivatalos verzióját, miszerint a fiatalemberek depresszió miatt akasztották fel magukat. Ajderhanov esetében egyértelmű durva külsérelmi nyomokat találtak, Szlobogyánnyikov pedig halála előtt nem sokkal hívta telefonon a húgát, akinek elmondta, hogy a parancsnoka valószínűleg rövidesen meg fogja verni.
Szergej Ufimcev újságíró egy év sorkatonai szolgálat után arról számolt be, hogy valamelyest enyhültek a csicskáztatás borzalmai, a kiskatonákat jelenleg a kisebb nemzeti köztársaságokból érkezett társaik tartják félelemben. Mindehhez krónikus éhségérzet, elméretezett egyenruha és 400 rubeles (2800 Ft) havi zsold járul.
Pussy Riot pro és kontra
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »