A múlt héten Mohamed Murszi egyiptomi államfő egyoldalú dekrétumban rendelte el, hogy amíg az alkotmányozási folyamat tart, addig az igazságszolgáltatás semmilyen elnöki döntését ne helyezhesse hatályon kívül. Murszi kinyilvánította, hogy bármilyen nemzetbiztonsági eszközt bevethet a „forradalmi értékek” megőrzésére és érvényre juttatására. Ezenfelül az alkotmányozó nemzetgyűlésnek is mentességet biztosított, vagyis a bírói hivatalt e téren is gúzsba kötötte: nem oszlathatja fel azt, bármit is tesz.
A harmadik hatalmi ág természetesen felháborodással fogadta az elnöknek szinte korlátlan hatalmat biztosító rendeletet, és ez a hév átragadt a demokráciára vágyó lakosokra is. Ennek következtében a Nílus-delta vidéke valósággal berobbant: tömegek kívánnak kitörni a Muzulmán Testvériség szorításából. Egyiptom-szerte tömegtüntetésekre került sor az elmúlt napokban. A közhangulat szerint Murszi egyértelműen diktatórikus jellegű intézkedései az előző, Hoszni Mubarak nevével fémjelzett rezsimre emlékeztetnek. Márpedig modern fáraóból egy is bőven elég volt – szól a tiltakozás.
Az egyiptomi ellenzék szerint a Testvériség „lenyúlta”, szabotálta az arab tavaszként is emelgetetett forradalmat, és nem került sor valóságos rendszerváltásra, mivel a demokratikus fejlődés mégsem indult meg. Murszi úgy játszik a hatalmi aktusokkal, és úgy terjeszti ki szuverenitását, ahogy éppen gondolja, és lényegében minden jogi akadályt elhárított a kedve szerinti alkotmányozás útjából, állítják.
2012. 11. 30. (XVI/48)
