hetilap

Szerbiának hátat kellene fordítania az EU-nak, amely csak zsarolja az országot, és újabbnál újabb teljesíthetetlen feltételeket fogalmaz meg irányába – egy zárt kormány­ülésen állítólag ezekkel a szavakkal kommentálta Brüsszel múlt héten kiadott országjelentését Ivica Dačić. A szerb kormányfőből az váltotta ki a dühös reakciót, hogy a jelentésben – az igazságügyi reform, a korrupció elleni küzdelem, vagy például a kisebbségek, köztük a melegek jogainak biztosítása mellett – Koszovó területi integritása is szerepel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételeként. Štefan Füle bővítési EU-biztos ugyan sietett megmagyarázni, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy Belgrádtól elvárnák Koszovó függetlenségének elismerését, csupán azt rögzítették, hogy a területi felosztást elkép-zelhetetlennek tartják – ám a szerbeket ez nem nyugtatta meg.
„Ha le kell mondanunk Koszovóról, akkor elfogadhatóbb számunkra, hogy elfeledkezzünk Európáról” – mondta például Dačićhoz hasonló szellemben Tomislav Nikolić államfő, aki már a brüsszeli országjelentés előtt pártja, a radikális Szerb Haladó Párt kongresszusán úgy fogalmazott: „Koszovó nélkül úgy éreznénk magunkat, mint az az ember, aki egy csodálatos palotában él, ám halálosan beteg.”
Nagy kérdés, hogy az elszakadt, albán többségű Koszovót még továbbra is országuk részének tekintő szerb vezetés meg tud-e felelni az uniós elvárásoknak ebben a legfontosabb kérdésben. Belgrád részéről korábban kompromisszumos lehetőségként merült fel, hogy akár szerb területeket is feláldoznának annak érdekében, hogy visszakaphassák a túlnyomórészt szerbek lakta Észak-Koszovót, valamint más szerb görögkeleti kultikus helyek régióit is. A „területi integritás” kitétel azonban ellentmond ennek a lehetőségnek.
„Úgy tűnik, amikor valaki Szerbiában kormányra kerül, az megőrül” – kommentálta a szerb reakciókat a Heteknek a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Pásztor István (képünkön) szerint a kormány Koszovó ügyében nem veszi figyelembe a realitásokat, például azt, hogy a terület fölött Szerbia már 15 éve nem gyakorol szuverenitást, valamint hogy az új állam függetlenségét már mintegy 100 ország, köztük az uniós tagállamok döntő többsége elismerte. A politikus nem érti, hogy a miniszterelnök és a kormányfő milyen politikai hasznot remél a kemény, esetenként a ‘90-es évek szellemiségét idéző hangnemből, hiszen – tapasztalatai szerint – a szerb közvélemény többsége már hajlandó lenne belenyugodni Koszovó elszakadásába, még ha nem is örül neki. „Úgy tapasztaljuk, hogy az emberek elfáradtak, és végre egy normális, konszolidált országban akarnak élni, akár csatlakozunk az unióhoz, akár nem, hiszen csak ebben az esetben áramlik ide a működő tőke, és csak így lehet jövőképe a szerbeknek és magyaroknak egyaránt” – fogalmazott Pásztor István, aki ugyanakkor reméli, hogy a csatlakozás előbb-utóbb meg fog történni. Szerinte a Koszovó-kérdés egyetlen megoldása is az lehet, ha mindkét ország egyszerre válik tagjává az Európai Uniónak. (Egyébként a legfrissebb felmérés szerint Szerbia lakosságának már csak 42 százaléka támogatja az EU-csatlakozást.)
Pásztor István azt mondja, a belgrádi unióellenes megnyilvánulások senkinek nem használnak. Szerinte például nem véletlen, hogy a napokban felmerült a szerb állampolgárok uniós vízummentességének felfüggesztése – bár az egyelőre nem kerül terítékre az Európai Bizottságban. Az ötlet – Macedóniára is kiterjesztve – a német belügyminisztériumtól származik, mivel rendkívüli mértékben megemelkedett a két balkáni államból érkező menedékkérők száma. Ennek oka, hogy az alkotmánybíróság júliusban a menedékkérők anyagi támogatásának emelésére kötelezte a kormányt, és így tovább nőtt a különbség a németországi szociális segély és a szerb, illetve macedóniai átlagjövedelem között. A német adatok szerint augusztusban 1116 menedékkérő érkezett a két országból (míg egy évvel korábban 204), október első tíz napján pedig már összesen 1841 menedékkérelmet regisztráltak. A menekültek többsége egyébként roma és albán nemzetiségű, és Pásztor István szerint a helyzet hasonlít ahhoz, ahogyan a magyarországi romák állítják eddig nem látott kihívás elé Kanadát. Amennyiben azonban a vízumkényszert visszaállítanák, az érzékenyen érintené a vajdasági magyarokat is.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek