hetilap

Hamis, egymásnak ellentmondó vallomások, visszautasított ügyvédi beadványok sora és a vád mellett el nem kötelezett ügyész jellemzi az évszázad legnagyobb orosz krimijének felderítését. A kérdés: ki a felelős Szergej Magnyitszkij haláláért, aki előzetes letartóztatásban vesztette életét, miután fényt derített a legfelsőbb kormányzatot is érintő 230 milliós adócsalásra?
Mindeközben az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban az elhunyt édesanyja, Natalja Magnyitszkaja petícióját vizsgálja, amelyben a hölgy azt állítja, hogy az orosz kormány manipulálta az igazságügyi rendszert, hogy elhallgattassák a fiát.
Szergej Magnyitszkij a legnagyobb Oroszországban működő befektetési alap, az Hermitage Capital ügyvédjeként dolgozott. Az 1996-ban létrehozott cég jelentős részesedéssel bírt olyan orosz óriásvállalatokban, mint a Gazprom vagy a Sberbank. Vezetője, Bill Browder nem egyszer összetűzésbe került az orosz féllel, amikor fellépett a vállalatokban tapasztalható korrupció ellen. Az Hermitage Capital néhány év alatt Oroszország egyik legnagyobb befektetőjévé vált évi 3,5-4 milliárd dollár forgalommal – ezért is lett hatalmas botrány, amikor Browdert egyik amerikai útja után vízumproblémákra hivatkozva nem engedték be Oroszországba, majd házkutatások zajlottak az Hermitage és leányvállalatai irodáiban, amelyeknek során számos iratot elkoboztak. Ezután több leányvállalat tisztázatlan körülmények között új – orosz – tulajdonosok kezébe került.
Browder azzal vádolta meg az oroszokat, hogy néhány nyugati befektető közreműködésével az évszázad legnagyobb korrupciós bűntényét hajtották végre, több mint 200 millió dollár értékű adót csalva el. Elképzelése szerint a dolog úgy történt, hogy az elkobzott dokumentumok segítségével új leányvállalatokat hoztak létre, amelyek adócsalásra hivatkozva beperelték az anyacéget, új adónyilatkozatokat töltöttek ki, majd a különbözetből jelentős összegeket kaptak vissza, amelyeket külföldi bankokon keresztül mostak tisztára. Oroszország erre nemzetbiztonságára veszélyes elemnek minősítette Browdert, majd letartóztatták a cég Moszkvában élő ügyvédjét, Magnyitszkijt. A vád adóelkerülés volt, de a bizonyítékokat mindmáig nem hozták nyilvánosságra. A letartóztatás valós oka Browder szerint az volt, hogy Magnyitszkij felfedezte az általa csak nagy körvonalakban felvázolt bűntény részleteit.
A letartóztatás alatt Magnyitszkij többször is panaszt tett amiatt, hogy megtagadták tőle az orvosi ellátást, illetve alkalmanként éhezéssel, szomjazással és bántalmazással is szembe kellett néznie. A férfi hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedett, amelyet nem kezeltek, bár betegségét diagnosztizálták. Az ügyvéd a börtön kórházában halt meg – ennek pontos körülményeit igyekeznek most nemzetközi nyomásra tisztázni.
Az ügy vádlottja a börtön főorvosa, Dimitrij Kratov. Az ellenzéki Novaja Gazeta felhívta a figyelmet, hogy a vizsgálatban már most súlyos hibák történtek, amelyeket a bíróság egyáltalán nem szándékozik kijavítani. Kratov helyettesének, Alekszandra Gaussnak és a beteghez kihívott mentőkülönítmény vezetőjének vallomása például teljesen ellentmond egymásnak. Gauss doktornő állítása szerint komoly pszichózis miatt hívta a mentőket Magnyit­szkijhez: a férfi ugyanis képzelődött, cellája bútorait rongálta és azzal fenyegetőzött, hogy kárt tesz magában. Ezzel magyarázta a börtön személyzete a betegen található bilincset és a gumibotos „kezelést” is. A doktornő a halál okaként szívrohamot jelölt meg, ami 21 óra 50 perckor következett be. Vitalij Kornyilov, a mentősök vezetője vallomásában kiemelte, hogy a börtönben egy óráig tartották vissza őket, mielőtt a beteghez mehettek volna, mert hiányolták a személyi okmányaikat – bár ezzel máskor soha nem volt probléma. Mikor beléptek a cellába, Magnyitszkij már halott volt. Kornyilov a pszichózis semmiféle nyomát nem találta rajta vagy a szobán, és egyértelműen megállapította, hogy a beteg a súlyos hasnyálmirigy-gyulladásba halt bele. A halál időpontját pontosan egy órával korábbra tette, mint Gauss. A nyilvánvaló ellentmondás ellenére a bíróság elzárkózott attól, hogy újra a tanúk padjára hívja a doktornőt. A tárgyalás folyik tovább, de Magnyitszkij jogi képviselői szerint ilyen felütés után nem sok jó várható. A bíróság egyébként arra panaszkodik, hogy „bénító nyomás” nehezedik rájuk az ügyben érintett számos FSZB-tiszt és belügyes miatt.
A Transparency International posztumusz díjával kitüntetett ügyvéd halála az utóbbi évek egyik legsúlyosabb orosz botránya, amely az ország diplomáciai kapcsolataira is hatással van.
Nyáron az Egyesült Államok közölte, hogy megtagadja a vízumot azoktól az orosz hivatalnokoktól, akik érintettek lehetnek a gyilkosságban, a Duma pedig válaszként bejelentette, hogy szintén el fogja készíteni a maga listáját a nemkívánatos amerikaiakról. Amennyiben Strasbourg helyt ad Natalja Magnyit­sz­kaja beadványának, az Európai Unió részéről is súlyos elmarasztalás érheti az oroszokat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek