Végleges eredmény az ügyben várhatóan szeptember 10-én fog születni a Nemzetközi Irányító Csoport (ISG) prištinai találkozóján. A teljes szuverenitás elnyerésében bízva ünnepi ülését is erre a napra tervezte a koszovói képviselőház. Hashim Thaci koszovói miniszterelnök már korábban kijelentette: Koszovó hosszú távú tervei között szerepel a NATO- és EU-tagság.
A korábban Szerbiához tartozó terület, amelyet nagyrészt albánok laknak, 2008. február 17-én kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét, amit azóta közel száz ország ismert el. Az ENSZ megbízásából készítette el Martti Ahtisaari finn diplomata a teljes önállóság elérését segítő tervet Koszovó számára. Az Ahtisaari-terv megvalósításának alakulását az ICO felügyelte, amelynek hatáskörébe tartozott még többek között annak meghatározása, hogy például kik tölthetnek be vezető tisztviselői posztot Koszovóban, de módosításokat is kezdeményezhetett a koszovói parlament által már elfogadott törvényekben.
Szerbia viszont továbbra sem hajlandó önálló államként tekinteni Koszovóra – vele azonos oldalon áll Oroszország, valamint öt EU-tagállam is, köztük Görögország és Spanyolország. Bár Szerbia rendíthetetlenül ragaszkodik Koszovóhoz, a szerb–albán konfliktusok még mélyebb határvonalat húznak területeik között. Nézeteltérésük legfőbb oka a Koszovó északi részén lévő szerb közösségek lakta terület maradt. Hashim Thaci kormánya mélyíteni kívánja a kapcsolatot az ott élő szerbekkel, Szerbia viszont magának követeli legalább ezt a területet. A harmadik lehetőség lehetne a terület autonóm elismerése is, egyelőre azonban egyik fél sem hajlandó engedni. A patthelyzet megnehezíti mindkét ország gazdasági, társadalmi és politikai fejlődését.
A nagyhatalmak is megosztottak a kérdésben: míg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia Koszovó mellett sorakozik fel, addig Kína és Oroszország Szerbia érdekeit támogatja.
És bár Koszovó igyekszik demokratikus állammá fejlődni, s hamarosan teljes függetlenségét élvezheti, az európai drog-, fegyver-, ember- és szervkereskedelem bűnözői új fellegvárukat találták meg a balkáni országban. (Barabás Dalma)
Diploma gyorstalpalón
Újabb diplomahamisítástól visszhangzik a sajtó. Most azonban nem Magyarország valamelyik vezet politikusa érintett a dologban, hanem déli szomszédunk idén megválasztott új elnökét éri a gyanú. Mi több, a Szerb Radikális Párt (SRS) már feljelentést is tett az ügyben Tomislav Nikolić szerb elnök és több egyetemi kar ellen. Szerbiában a hamisítás nehézkes munkának bizonyult, így inkább az érintett kifizette a diploma árát. Legalábbis ez áll az elnök elleni vádban. Nemanja Šarović, az SRS tisztségviselje, aki pártjával együtt a feljelentéseket tette, elmondta: miután hozzájutottak a Nikolić tanulmányainak idejét rögzít és a vizsgaidpontjait tartalmazó dokumentumokhoz, rájöttek, hogy igen kiváló tanuló volt Szerbia kormányfje, hiszen a Menedzsment Kar második évének teljes tananyagát sikerült elsajátítania és levizsgáznia belle nem több, mint egy hét alatt. Mindezt úgy, hogy abban az idpontban ott sem volt, hanem éppen Strasbourgban, az Európai Tanács parlamenti ülésén tartózkodott. Šarović, elmondása szerint, ékes bizonyítékokat tud felsorakoztatni igazának alátámasztására. „Hurrá! Nekünk is van Schmitt Pálunk” – írja egy vajdasági fórumozó.
2012. 09. 07. (XVI/36)
