hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Gyilkos aranyláz
A növekvő kereslet felbolydította Dél-Amerikát

2012. 09. 14.
Felfedezk tízezrei tódulnak az égbeszök aranyárak hatására az Amazonas-medencébe, hogy megcsinálják a szerencséjüket. Pedig az aranyláz nevŐ betegség következményei az elmúlt több mint százhatvan év alatt csak súlyosbodtak: nem elég, hogy még mindig nem hoz gyors meggazdagodást, de az is lehet, hogy a kalandorokat rövidesen koporsóban szállítják el a feldúlt lelhelyekrl.

Az aranyat hajszolók többsége perui, közülük is leginkább az őslakosok, azaz az inkák utódai között terjed az aranyláz. Tömegesen tódulnak le Peru egyébként ritkán lakott, trópusi éghajlatú részére, az Amazonas-medencébe, ahol a bővizű folyók partjai kecsegtetik sikerrel őket. A vállalkozás illegális és veszélyes: a kalandorok többnyire olyan mérgező és természetkárosító anyagokkal dolgoznak mint a higany, és mindennaposak a konfliktusok egymás között, a legálisan működő bányákkal, a helyiekkel, valamint a rendőrséggel is.
A perui kormány számára nagy problémát jelent a néhány éve tartó trend, mivel az illegális aranybányászat súlyos károkat okoz a nemzeti parkok szomszédságában húzódó területen. A folyók és a bennük lévő halak telítődnek higannyal, a valaha paradicsomi partot pedig gyakorlatilag megskalpolják a bányászok, hatalmas gödröket, krátereket és széthordott, felforgatott földet hagyva maguk után. Ráadásul ha a hatóság felfedez egy illegális bányásztelepet, radikális eszközökhöz kell folyamodnia. „A rendőrség dinamitot használ a bányakutak felrobbantásához. Ez az egyetlen módja, hogy meggyőződjenek róla, hogy teljesen megsemmisültek” – nyilatkozta júliusban Jose Luis Aguirre, egy helyi vezető.
A helyiek és a Nyugat most az új kormánytól várja a kérdés megoldását, ami nem lesz egyszerű. A becslések szerint Peru délnyugati részén, a Madre de Dios régióban 50 ezer önkéntes bányász tevékenykedhet. Ezek az emberek többnyire teljesen nincstelenek, és foggal-körömmel ragaszkodnak munkájukhoz, amely törvénytelen, de legalább többé-kevésbé biztos jövedelmet nyújt a számukra. Luis Otsuka szakszervezeti vezető a következőt üzente a kormánynak: „Hozzanak koporsókat és hullazsákokat is, mert a bányászokat innen nem viszik el élve. (…) Soha nem fogjuk hagyni, hogy ellopják a munkánkat.” Az aranyláz emellett a helyi korrupt vezetőket is elkapta, akik nem ritkán maguk is több illegális bányatelep birtokosai, így egyáltalán nem érdekeltek a felszámolásban. „Tudom, hogy vannak itt a helyi vezetésben is olyanok, akik érintettek a korrupcióban. Találtunk olyan ügyészt is, akinek megvan a saját aknája” – jegyzi meg a BBC riportjában Jose Luis Aguirre. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy titokban a hivatalos engedéllyel rendelkező nagyobb bányák is vásárolnak aranyat a törvényen kívüli aranymosóktól, és azt saját termékükként adják tovább külföldre. Azoknak sincs könnyű dolguk, akik legalizálni szeretnék bányászvállalkozásukat. „Már négy éve beadtam a környezeti jelentésemet a Bányászati Minisztériumnak, és még mindig nem értékelték ki. Ülnek rajta” – panaszkodik egy érintett.
Eközben a perui civilek országszerte tiltakoznak a Conga Project, Peru eddigi legnagyobb bányászati vállalkozása ellen, amely hivatalosan tetőzné be a déli terület kizsákmányolását, amennyiben meghosszabbítanák az érintett társaságok bányászati engedélyét. A legutóbbi tiltakozó rendezvényen a tüntetők összecsaptak a rendőrséggel, és hárman életüket vesztették.

Első áldozat

A klasszikus aranyláz – amelyet 1848 és 1855 közé datálnak – els áldozata éppen az a svájci pionír volt, akinek a földjén felfedezték az els kis aranyrögöket. A mai Sacramentótól 70 kilométerre északkeletre fekv Coloma egyik fŐrészmalmánál, a John Sutter tulajdonában álló Sutter’s Mill egyik vízkereke alatt bukkant a brigádvezet a csillogó kövekre. Megmutatta ket fnökének, aki rosszat sejtve próbálta titokban tartani a dolgot. Az aranylelet híre azonban hamar kiszivárgott egy újságírónak köszönheten, aki kihasználva a lehe­tséget, aranyásó felszerelések árusításába fogott, s reklám gyanánt egy üvegcse aranyat a magasba tartva járta San Francisco utcáit. A marketing hatására gyakorlatilag a város teljes lakossága a lel­helyhez vándorolt, ezzel beteljesítve John Sutter végzetét. A vállalkozót addigra munkásai már rég elhagyták az aranyláz bŐvöletében, az új kalandorok pedig betelepültek a földjeire, és ellopták mind a termést, mind az állatokat – maga teljesen elszegényedett.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!