–ŰTermészetesen elképzelhető, hogy az izraeliek blöffölnek, de ennek az esélye most csekély. A bizalmas kommunikációk során határozottan állítják, hogy legkésőbb októberig vagy legfeljebb novemberig van lehetőség az Irán elleni támadásra. Most már a hitelességüket kockáztatnák, ha ezek után nem történik semmi, legyen az egy közös amerikai–izraeli katonai akció vagy egyoldalú támadás. Tény, hogy a nyár elején, amikor újra hangosabban lehetett hallani a katonai tervekről, számunkra itt az Egyesült Államokban valószínűbbnek tűnt, hogy blöffölnek, mint most, de ez azóta megváltozott.
Mi okozta a fordulatot?
–ŰAz irániak minden egyes nappal előbbre jutnak: újabb urándúsító centrifugákat állítanak üzembe, szétterítik és megerősítik a nukleáris létesítményeiket. Minél tovább várnak az izraeliek a támadással, annál nehezebb lesz az iráni atomprogram megállítása. Az európaiak, az amerikaiak és az izraeliek azonban eltérő menetrendben gondolkodnak. Az izraeliek sokkal rövidebb időkeretet látnak, mert attól tartanak, hogy Irán hamarosan eléri azt az állapotot, amikor már immunis lesz a támadásokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy az iráni atomprogram eljut egy olyan szintre, amikor a katonai támadás már nem képes megakadályozni az atomfegyver előállítását. Az izraeliek ennek a lehetőségét is meg akarják előzni, mert úgy látják, hogy ezután értelmét veszítené bármilyen megelőző csapás. Az amerikaiak ezzel szemben inkább arra figyelnek, hogy Irán mikor lesz képes megépíteni az első atombombáját, és mikor tudja azt felszerelni a nagy hatótávolságú rakétáira.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »