Bár a parlamenti választások a Muzulmán Testvériség elsöprő győzelmével értek véget, a világ árgus szemmel figyeli az egyiptomi elnökválasztást, ugyanis az egyiptomi alkotmány szerint az ország elnökének szinte korlátlan hatalma van. A szavazások megkezdését már hatalmas botrányok előzték meg, nyílt utcai összecsapások zajlottak a rendfenntartó erőkkel, a halottak száma pedig húsz fölé tehető. A közhangulat azonban nem látszik csitulni, és félő, hogy a választási eredmények akár komoly zavargásokhoz is vezethetnek.
A forradalom utáni Egyiptomban a Legfelsőbb Katonai Tanács (LKT) gyakorolja a hatalmat, nyilatkozataik szerint a demokratikus választások végéig. Ők jelölték ki a választási bizottság tagjait is, amely még a szavazás megkezdése előtt felborzolta a választók kedélyét azzal, hogy több jelöltet is kizárt a versenyből.
Nem indulhatott a választásokon például Abu Iszmáil, a parlamenti választásokon 35 százalékot elérő szélsőséges iszlamisták, a szalafik jelöltje (mert édesanyja amerikai-egyiptomi kettős állampolgár), de kizárták Omár Szulejmánt is, a Mubarak-éra ismert emberét, volt titkosszolgálati főnököt.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »