hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Fogynak a Balkán hóhérai
Élve temették el Mladics áldozatait

2011. 06. 03.
Alig egy hónappal azután, hogy Oszama Bin Ladent utolérte végzete, elfogták Európa legkeresettebb háborús bŐnösét is. Ratko Mladicsot, „a srebrenicai mészárost” Adolf Hitler óta a legnagyobb európai tömeggyilkosként tartják számon, aki a boszniai háború során 8 ezer bosnyák civilt végeztetett ki. Mladics több mint 15 éve bujkált az igazságszolgáltatás ell, üldözi közül többen merénylet áldozatává váltak.

Ratko Mladics boszniai szerb családban született, apja is katona volt, akit gyerekkorában megöltek a nácikkal együttműködő horvát usztasák. Ő maga tanárnak készült, azonban 19 évesen csatlakozott a Jugoszláv Hadsereghez, ahol a katonai akadémián végig évfolyamelső volt kiváló eredményekkel. Már fiatalon vezető beosztást kapott a hadseregben, és Macedóniában szolgált. Jugoszláviából 1991-ben kivált Horvátország, Szlovénia és Macedónia, a szerbek azonban nem kívántak kiválni, az ott maradt horvátok és bosnyákok pedig nem akartak szerb vezetést, függetlenedni akartak.
1992-ben egy népszavazáson a horvátok és a bosnyákok Bosznia függetlenedése mellett szavaztak, míg a szerbek bojkottálták a szavazást, és megalakították saját Boszniai Szerb Köztársaságukat. A nemzetközi közösség elismerte Bosznia függetlenségét, de a muzulmánok, a szerbek és a horvátok egymásnak estek a terület ellenőrzése fölött.
A boszniai szerb hadsereget főként a Jugoszláv Néphadsereg volt katonái alkották. A tehetséges és nagy tekintélyű Ratko Mladicsot bízták meg a parancsnoksággal, aki már a horvátok elleni háborúban is bizonyította vezetői képességeit. A fő cél egy „tiszta” szerb állam létrehozása volt. A háború kezdetén Mladics ostrom alá vette Szarajevót, ahol az ostrom 4 éve alatt közel 10 ezer ember halt meg.
A konfliktus nemzetközi figyelmet keltett, a muszlim vallású bosnyákok támogatására még jemeni származású katonák is csatlakoztak, akik egy része terrorista volt. Mladics nem enyhített az ostromon. Miután Srebrenicát 1993-ban az ENSZ „védett övezetté” nyilvánította, több tízezer muszlim menekült a városba. Mladics csapataival 1995 júniusában mégis elfoglalta a várost, amelyet mintegy 600 gyengén felfegyverzett holland ENSZ-békefenntartó „védett”. Ők a szerb hadsereg túlerejével szemben képtelenek voltak és nem is akartak védekezni. Mladics bevonulásakor a többségük átvonult egy másik bázisra. (A holland kormány 7 évvel a történtek után elismerte felelősségét és lemondott.)
Bár Mladics a bevonulása után biztosította a még ott lévő menekülteket, hogy nem lesz semmi bántódásuk, az ENSZ-békefenntartók szeme láttára vérengzés alakult ki. Előkerült egy archív felvétel, amelyen Mladics így nyilatkozik Srebrenica elfoglalása után: „Itt vagyunk 1995. július 11-én a szerb Srebrenicában, nem sokkal egy nagy, szerb szent nap előtt. Átadjuk ezt a várost a szerb nemzetnek, emlékezve a törökök elleni felkelésre. Eljött az idő a muszlimok elleni bosszúra.”
A bosszú elkezdődött: a tömeg szeme láttára vágták el kisgyerekek torkát és erőszakoltak meg nőket. Egy idő után a nőket és a gyerekeket busszal elszállították, miközben a férfiak nagy része fogságban maradt. A második világháború utáni Európában példátlan módon a boszniai szerb hadsereg tagjai szisztematikusan sorba állítottak több ezer megkötözött muszlim férfit, majd gépfegyverrel halomra lőtték őket. A tömeggyilkosságnak 8 ezer halálos áldozata volt. A holttesteket markolókkal kotorták tömegsírokba, egyeseket azonban hátborzongató módon élve temettek el. Mladics a srebrenicai rémtetteiért kapta meg a „Bosznia mészárosa” jelzőt.
A népirtás nyomán a háborúba a NATO is beavatkozott, aki a horvát hadsereget is támogatta, így azok csapást mértek a szerbekre. A szerb hadsereg összeomlását követő 1995-ös békekötés lezárta ugyan a harcokat, de a gyilkosok és segítőik szabadlábon maradtak.
A balkáni háborúk bűnöseinek elítélésére jött létre a Hágai Nemzetközi Törvényszék, azonban a „nagy halak” évekig nem kerültek bíróság elé. Pedig az amerikai titkosszolgálat már közel volt ahhoz, hogy elfogja a boszniai szerb köztársaság volt elnökét, Karadzsicsot és Mladicsot. Lehallgatták telefonbeszélgetéseiket, bemérték őket, majd el is kezdték kiképezni a kommandósokat, de végül az akciót lefújták.
Mladicsot a Milosevics-féle rezsim védelmezte: szabadon mozgott Szerbiában, minden álca nélkül. Részt vett lánya temetésén, aki öngyilkosságot követett el, majd fia esküvőjén, rendszeresen látogatott futballmérkőzéseket, és éttermekbe járt. Milosevics 2001-es letartóztatása után azonban nehezebb helyzetbe került, de még 2006-ban is látták őt Belgrádban. Ezután eltűnt, közel 20 millió dolláros vérdíjjal a fején.
Mladics még a kilencvenes években azt nyilatkozta, hogy mindazok, akik felelősségre akarják vonni, „csúnyán megfizetnek”. 2001-ben Zoran Dzsindzsics lett a szerb miniszterelnök, aki 2 évvel később ígéretet tett Carla Del Ponte ENSZ-főügyésznek, hogy Ratko Mladicsot is hamarosan elfogják. Pár nappal később Dzsindzsicset meggyilkolták.

A háború bűnösei

Szlobodan Milosevics: Jugoszlávia volt elnökét 2001-ben letartóztatták és Hágában bíróság elé állították. 2006-ban szívrohamban halt meg még az ítélethirdetés eltt. Radovan Karadzsics: a boszniai szerb köztársaság elnökét Mladiccsal együtt a nép­­­­irtásban, így a srebrenicai öldöklésben való részvétellel vádolják. Dr. Dragan álnéven, hamis névvel és ketts identitással természetgyógyászként élt Szerbiában. 2008-ban fogták el, jelenleg Hágában zajlik a tárgyalása.
Ante Gotovina: a volt horvát tábornok 1995-ben etnikai tisztogatást rendelt el a szerbektl visszaszerzett területeken. 2005-ben letartóztatták, és a hágai bíróság idén áprilisban 24 év börtönre ítélte. Fellebbezett az ítélet ellen.
Biljana Plavsics: A boszniai háború egyetlen ni vádlottja volt Hágában. Karadzsics után a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke lett. Hírhedt volt arról, hogy a nem szerbek elleni etnikai tisztogatást „természetes jelenségnek” nevezte. 2003-ban 11 év börtönre ítélték. Egy svédországi börtönben tartották fogva, ahonnan 2009-ben, id eltt szabadult.
Ramush Haradinaj: koszovói miniszterelnök, korábban a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) parancsnoka volt. A szerbek elleni gyilkossággal, erszaktétellel és kínzással vádolták meg. 2005-ben bíróság elé állították, azonban 2008-ban ejtették a vádakat. A bíróság az ügy újratárgyalását kérte a tanúk megfélemlítésére való hivatkozással.
Vojislav Seselj: szélsséges szerb politikus. Többek között a magyar kisebbséget is kiirtással és deportálással fenyegette. 2003-ban feladta magát. Jelenleg is tart a pere Hágában. Goran Hadzsics: Az utolsó szabadlábon lév háborús szökevény. Horvátországban volt a lázadó szerbek politikai vezetje. Gyilkossággal, kínzással és nem szerb lakosok deportálásával vádolják. 2004-ben indult eljárás ellene.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!