hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szétszakadhat Belgium?
Függetlenséget hirdet a győztes párt

2010. 06. 18.
Belgiumban az előrehozott parlamenti választások után az első hírek politikai földrengésről szóltak, és az ország kettészakadása, azaz Belgium mint egységes állam megszűnése ismét napirendre került, ráadásul éppen a belga EU-elnökség előtt.

Északon a fokozatos és békés elszakadáspárti flamand nacionalisták, az Új Flamand Szövetség (NVA), délen a vallon szocialisták (PS) nyerték a belga választásokat. A győztes NVA vezére, Bart De Wever (képünkön) a La Libre hasábjain hamar leszögezte, hogy nem kíván a Belgiumot szétrobbantó politikus színében megjelenni.
Mark Eyskens korábbi belga miniszterelnök politikai földrengéshez, a Le Soir cunamihoz hasonlította, hogy a belga előrehozott választásokon a Bart De Wever vezette Új Flamand Szövetség a szavazatok 30 százalékának megszerzésével váratlanul győzelmet aratott. De Wever felhívta a figyelmet arra, hogy „nem fogja Belgiumot felrobbantani”, amint már jelezte, hogy „az NVA győzelme nem az ország végét jelzi és nem forradalomban, hanem fejlődésben gondolkodnak”.
2007-ben az előző választások után kilenc hónapba telt, mire Yves Leterme kormánya megalakult, ráadásul a jelenlegi helyzet még komplikáltabb. Szakértők szerint ugyan van esély többpárti koalíció létrejöttére, de ez komoly kompromisszumkészséget igényel. De Wever szerint a szocialisták programja olyannyira a fantázia világához tartozik, hogy arról tárgyalni sem lehet. Elio di Rupo, a belga szocialisták olasz származású vezére a választások másnapján tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy „a belgáknak eddig minden alkalommal sikerült felülkerekedni a megosztottságaikon és stabilizálni az országot”.

A flamand–vallon ellentét immár hosszú évtizedek óta nyelvi, kulturális és gazdasági vonalon is megjelenik a tízmillió lakosú Belgiumban. A belga állam 1830-ban született, és 1965-ben húzták meg a nyelvi határokat, ami szerint északon a holland (flamand), délen a francia, Brüsszelben a francia és a flamand, egy kis nyugati régióban pedig a német és a francia a hivatalos nyelv.
Az előrehozott választásokat eredményező kormányválságot éppen az egyetlen kétnyelvű választókerület, Bruxelles-Halle-Vilvoorde szétválasztásában vallott kudarc idézte elő. A nyelvi és a kulturális ellentétek mellett a megosztottság fő mozgatórugója a flamand lakosság jelentős részének elégedetlensége az ország gazdasági állapotával, illetve azzal, hogy a gazdagabb északi flamand régióból a központi költségvetésen keresztül a szegényebb déli vallon régióba áramlik a pénz, miközben az ország versenyképessége egyre csökken.
A vallonok ezt másképpen látják, szerintük volt idő, amikor éppen fordítva volt, és a flamand régió volt szegényebb, viszont az egységes Belgium segítette a flamandokat a gazdasági felemelkedésben. Az egységes Belgium-pártiak gyakran hivatkoznak a nemzeti érzelmekre, és az „el a kezekkel a hazámtól”, „az egység kötelesség”, „Belgiumnak szüksége van rád” szlogeneket népszerűsítik. Az egységpártiak azt is hangoztatják, hogy ha a Magyarország harmadának megfelelő területű, tízmilliós országot szétdarabolják, akkor világviszonylatban súlytalan utódállamok születnének.
Ezzel a belga lakosság 60 százalékát képező flamandok nagy része is egyetért, mégis szeretnék elérni, hogy a befizetett adóik a saját régiójukban maradjanak, és a kor kihívásainak megfelelően az ország versenyképessége megújulhasson. De Wever gyakran említi Csehszlovákia békés kettéválását, és szerinte a konföderáció lehet a megoldás, ahol Flandria és Vallónia gazdaságilag és politikailag önállósulva formailag alkotna csupán egységet, vagy még úgy sem. De Wever szerint húsz-harminc éven belül a politikai jogkörök áthelyeződnek az Európai Unióba, a két régió önállósulása szinte észrevétlen lenne, mivel a központi kormány szerepkörei az EU-ba kerülnének át. Ez a gondolatmenet rengeteg kérdést hagy nyitva, mi lesz például a kétnyelvű Brüsszellel, ami nemcsak Belgium, hanem az Európai Unió fővárosa is.

Az egykor szebb napokat is látott Belgium valóban átfogó reformokra szorul. Gazdaságát versenyképesebbé kell tenni, és a bürokrácia modernizációja is aktuális. Az ország a második világháború után rohamos fejlődésnek indult, amit részben afrikai gyarmatainak, amelyek egy részét 1960-ig megtarthatta, részben a nyugati világban tapasztalt óriási fellendülésnek köszönhetett. A rohamos fejlődés Belgiumot a világ leggazdagabb országai közé emelte, azonban a hetvenes évek olajválsága után az ország mélyen eladósodott, és az adósságtörlesztés halogatása 1993-ra már a GDP 130 százalékát is meghaladó adósságállományhoz vezetett. Ezt sikerült a GDP 80 százalékára letornázni, de napjainkban 100 százalékra kúszott fel, és várhatóan tovább emelkedik. A nyelvi megosztottság az államigazgatásban jelentős többletköltséggel jár.
Ebben a sürgető miliőben kellene az ellentétes nézeteket képviselő NVA-nak és PS-nek koalíciós kormányt létrehoznia, ami újabb patthelyzetet eredményezhet, és tovább odázhatja a sürgős reformokat, ugyanis az ideiglenes ügyvezető kormány jelentős kiadásokkal járó döntéseket nem hozhat. Belgium eközben része a spanyol–belga–magyar EU-elnökségi triónak, és július elsejétől át kell vennie az unió elnökségének feladatkörét. Az NVA és a PS is előre jelezte, hogy sikeres elnökségben érdekeltek, és ehhez minden segítséget megadnak. A legnagyobb segítség persze az lenne, ha gyorsan megegyeznének egymással, de erre a szakértők kevés esélyt látnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!