1. Obama éles támadása Izrael ellen összefüggésben állhat iráni politikájának kudarcával. Magas rangú amerikai kormánytisztviselők, beleértve a térségben állomásozó amerikai erők parancsnokát, David Petraeus tábornokot is, olyan rosszindulatú kijelentéseket tettek, miszerint a jeruzsálemi lakásépítések az első számú okai Irán „rossz viselkedésének", csakúgy, mint Irakban, Afganisztánban, Libanonban, Szíriában és Gázában működő iráni megbízottak hasonló tetteinek is. E gondolatmenet szerint ha Izrael visszatérne a védhetetlen 1949-es fegyverszüneti vonalakhoz, az iráni atomcentrifugák leállnának, Szíria, az al-Kaida, a tálibok, a Hezbollah, a Hamasz, és az Iráni Forradalmi Gárda pedig a kardjaikból ekevasat készítenének.
2. Még ennél is fontosabb szempont, hogy Obama Izrael-ellenes támadása arra is szolgálhat, hogy fenntartsa az Iránnal kapcsolatos bukott politikáját. Az elnök így megkísérelheti rákényszeríteni Netanjahut egy olyan egyezségre, amely szerint Obama vétójoggal rendelkezne egy Irán nukleáris létesítményeit támadó esetleges izraeli csapással szemben. Így Izraelt belekényszerítheti egy olyan helyzetbe, ahol tétlenül kell majd végignéznie, amint Obama eltűri Irán nukleáris arzenáljának felépítését.
3. Obama közeli tanácsadói újságíróknak bizalmasan elmondták, hogy az elnök - állítólag - szeretné megbuktatni a Netanjahu-kormányt. Olyan követeléseket támaszt, amelyeket Netanjahu és koalíciós partnerei nem fogadhatnak el. Obama azt reméli, hogy vagy megbuktatja a kormányt, és Netanjahu, valamint a Likud helyére a baloldali Cipi Livnit és a Kadimát ülteti, vagy rákényszeríti Lieberman külügyminisztert és pártját, a Jiszráél Béténut, valamint a Sasz pártot, hogy lépjenek ki a koalícióból, ezzel követelve Netanjahutól, hogy fogadja el Cipi Livnit miniszterelnök-helyettesnek.
2010. 03. 26. (XIV/12)
