A határozat arra kéri a Biztonsági Tanácsot, hogy az ügyet a Nemzetközi Büntető Bírósághoz továbbítsa. Ez a dokumentum alapul szolgálhat majd arra, hogy a bíróság izraeliekkel szemben háborús bűncselekmények miatt büntetőeljárást indíthasson. Erre valószínűleg nem kerül sor, hiszen az Egyesült Államok nagy valószínűséggel megvétóz egy ilyen lépést.
Bár a jelentés a Hamaszt is háborús bűncselekményekkel vádolja, a határozat a terrorszervezetet még csak meg sem említi. A szavazás előtt Richard Kemp ezredes, a brit haderő korábbi afganisztáni parancsnoka fejtette ki, hogy - ismeretei szerint - az Öntött Ólom hadművelet alatt az izraeli hadsereg „többet tett a polgárok jogainak védelmében a harci övezetben, mint a hadviselés történetében bármely más hadsereg. Már pavlovi reflex, hogy mindig az izraeli hadsereg sérti meg az emberi jogokat. Az igazság az, hogy Izrael rendkívüli erőfeszítéseket tett, kétmillió röplapot szórt le és 100 ezer SMS-t küldött, hogy a polgárokat a hadműveletek előtt figyelmeztesse".
Sokan bírálták már idáig a Goldstone-jelentést azzal, hogy egy platformra helyezi Izrael liberális demokráciáját egy törvénytelen terrorszervezettel, amelynek eltökéltszándéka, hogy az ENSZ egyik tagállamát, Izraelt felszámolja, zsidó lakosságát megölje (népirtás) illetve elűzze (etnikai tisztogatás) hazájából. Van egy rossz hírem. A dolog még ennél is rosszabb. A Goldstone-jelentés még csak nem is kezeli egyenlően Izraelt és a Hamaszt. Izraelt tekinti terroristának, míg a Hamaszt legitim kormányzatnak.
2009. 10. 22. (XIII/43)
