Magyarország a jelek szerint még az Európai Bizottság figyelmeztetése előtt levonta a tanulságokat az orosz-ukrán gázháború eddigi eseményeiből és várható fordulataiból. A magyar gázkereskedők most napi 26 millió köbmétert tárolnak be, augusztustól pedig már napi 33 millió köbméter betárolásával számolnak. Jelenleg mintegy 1 milliárd köbméter van „bespájzolva" Magyarországon, és az év végéig ez a mennyiség megközelítheti a 4 milliárd köbmétert.
Az Oroszországot elkerülő Nabucco, illetve az orosz gázt nem Ukrajnán keresztül szállító Déli Áramlat megépítésére és üzembe helyezésére a legjobb esetben is még legalább 4-5 vagy még több évet kell várni. Addig alapvetően csak az Ukrajnán át érkező orosz földgáz áll a magyar fogyasztók rendelkezésére. Ez a tranzit pedig bizonytalan, aminek jelentős részben tőlünk független, politikai okai vannak.
Ahhoz ugyanis, hogy Ukrajnán keresztül zavartalanul áramolhasson az orosz földgáz, mindenekelőtt az szükséges, hogy maga Kijev fizessen az orosz Gazpromnak a saját maga által felhasznált gázért. Ezt pedig hol teszi, hol vonakodik, noha az energiahordozóért a világpiaci árnál még mindig 20 százalékkal kevesebbet kell csak átutalnia Moszkvának. Úgyhogy nem kell feltétlenül orosz zsarolásról, politikai nyomásról beszélni, noha kétségtelen, hogy a Kreml - enyhén szólva - nem rajong a jelenlegi nacionalista és egyidejűleg nyugat-barát ukrán vezetésért. Feltehető persze, hogy ha a soron következő elnökválasztáson az oroszbarátnak mondott Viktor Janukovics, esetleg a kiszámíthatatlan, de a jelenlegi államfőnél, Viktor Juscsenkónál mégiscsak némileg rugalmasabb Julija Timosenko győz, Ukrajna kap valamelyest könnyítést az árban, a fizetési feltételekben stb. Egyelőre azonban csak az biztos, hogy az ukrán Naftohaz kifizette az orosz Gazpromnak a júniusi gázszámlát, ám hogy mi lesz a továbbiakban, az nem világos. Mert bár igaz, hogy a földgáz világpiacán a kőolajat követve jelentősen estek az árak (a harmadik negyedévben Ukrajna 198 dollárt fizet ezer köbméterenként, a negyedik negyedévben pedig már valószínűleg csak 155 dollárt), a megrendült gazdaságú ország így is fizetőképessége határán van. És télen az import-, illetve felhasználási szükséglet természetesen számottevően megnő.
2009. 07. 24. (XIII/30)
