A kezdeményezés előírná, hogy Izrael minden, 1967-ben elfoglalt területről vonuljon ki, és ennek fejében az arab világ normalizálná kapcsolatait a zsidó állammal. Emellett Obama szeretné elérni, hogy a palesztinok (arab országok) mondjanak le a menekülteknek Izraelbe való „visszatérési jogáról". Izraeltől viszont elvárja, egyezzen bele, hogy a jeruzsálemi óváros az ENSZ nemzetközi igazgatása alá kerüljön. Washington igyekszik kihasználni, hogy az iráni atomprogram nemcsak Izraelt, de a mérsékeltebb arab államokat is fenyegeti. Ez növelheti az arab országok Izraellel szembeni kompromisszumkészségét. Egy esetlegesen sikerre vitt béketervvel Obama - legalábbis ezt gondolja - kettévághatná az Iránból, Szíriából, Hezbollahból és Hamaszból álló síita félholdat, és ezzel kihúzhatná az iráni „kígyó" méregfogát. Négy éven belül Kelet-Jeruzsálem fővárossal független, demokratikus, de demilitarizált állam jönne létre, amely nem köthetne idegen államokkal katonai szövetséget. Obama párhuzamos tárgyalásokat tervez Izrael és a palesztinok, Izrael és Libanon, valamint Izrael és Szíria között. Amikor ezek a megállapodások sikerre vezetnek a palesztin államiságról, az arab államok helyreállítják a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Izraellel.
A tervet Obama három héten belül Kairóban hozza nyilvánosságra a muszlim és arab országokhoz szóló üzenetében. A módosított kezdeményezéssel Obama elnök megbízásából II. Abdullah, jordániai király már házalt a Közel-Keleten, ám idáig eredmény nélkül.
Bár kudarc esetén a nemzetközi sajtó, az Európai Unió és Washington is Benjamin Netanjahut hibáztatná a kétállam megoldás el nem fogadása miatt, a terv gyenge láncszemei mégis a palesztinok és Szíria. Szíria ugyan kész átvenni Izraeltől a Golán-fennsíkot, de nem hajlandó az Iránnal fenntartott kapcsolatok megszakítására. Damaszkusz (Iránnal a hátában) a stratégiai fontosságú Golán birtokában bármikor felmondhatná a békét, különösebb retorziók nélkül. Ez Izraelt védtelen helyzetbe taszítaná. Mahmúd Abbasz, a Palesztín Hatóság elnöke ugyanakkor nem óhajt lemondani a palesztin menekültek Izraelben való letelepedéséről, és nem fogadja el Izraelt zsidó államként. Ez azt jelentené, hogy hiába jönne létre két állam, az nem teremtene szilárd helyzetet és nem hozna békét. Izraelt csak átmeneti állapotként, kétnemzetiségű zsidó - arab államként lennének hajlandók elismerni. Eközben a terv Izraelt a zsidó települések felszámolására, a jövendő palesztin állam területének etnikai megtisztítására kötelezné.