hetilap

Az eltanácsolás a jelek szerint elsőre valahogy fű alatt kellett volna hogy történjen: diplomáciai csatornákon futott a figyelmeztetés, miszerint jobb lenne, ha Sólyom úr maximum Bukarestbe látogatna. A finom eltanácsolásból az RMDSZ robbantotta ki a durva botrányt, feltehetően azért, mert a román elnököt sejtette a háttérben. Márpedig a szövetség politikusainak nyilván elegük volt Basescu kétfenekű politizálásából: az elnök úr időről időre átruccan Székelyföldre, hogy egy disznótoros fesztiválon széles mosolyok közepette megmutassa magát az emberek között, többek közt így remélve, hogy lesznek székelyek, akik rá szavaznak majd az őszi elnökválasztáson. Márpedig úgy néz ki, kellenek is ezek a szavazatok, a populista elnök népszerűsége valamelyest csökkent, lehetséges, hogy épp a magyarokon múlik, lesz-e második forduló, vagy hogy a második fordulóból ő kerül-e ki győztesen.

Közben azonban próbálja a parlamentből kirekedt, szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt szavazóit is megnyerni, és ehhez keményen magyarellenes szövegek és tettek is kellenek. Mint ahogy utólag Basescu fel is emlegette: most már neki kell fellépnie a magyar autonómia ellen, ha már a nagyromániások vezére, Corneliu Vadim Tudor nem vállalhatja ezt a fontos szerepet. Az elnöki taktikába az is belefér, hogy nem árt hátulról jövő trükkökkel olyanmód feszíteni a magyarellenességet, hogy a románok a jó román elnököt, a magyarok viszont épp a nacionalista hullám elleni védőangyalt reméljék benne. Nem könnyű kettős szerep, de Basescu nagyon tehetséges politikus.
És nagyon fontos neki, hogy újraválasszák.

A botrányt követő nyilatkozatok is erősen igazolják a gyanút, hogy a magyar elnök körüli bonyodalmak a román elnök intenciói szerint alakultak. A volt liberális külügyminiszter meg is mondta: államfők mozgása kapcsán a külügynek nincs kompetenciája, csakis a bukaresti elnöki hivatalnak. A leszállási engedély visszavonását a bukaresti honvédelmi tárca intézte, ennek pedig gyakorlatilag felettese az úgynevezett Legfelsőbb Védelmi Tanács elnöke, vagyis az államfő. Basescu azzal is magára tereli a gyanút, hogy legutóbbi nyilatkozatában mindenben jóváhagyta a „hatóságok” intézkedését, jogosnak vélte, hogy a magyar államfő ünnepi üzenetében szereplő „self-government” kifejezés miatt eltanácsolták Sólyom Lászlót, aki amúgy is már sokszor sértette meg a román alkotmányt – nyilván verbálisan –, amikor az autonómiáról beszélt, miközben az alaptörvény jól ismert első pontja kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam. Mivel a román közigazgatás nemcsak az autonómiát nem ismeri, de az önkormányzatokat sem, ezért a „self-government” kifejezés a magyar hivatal levelében akkor is nem elfogadott fogalomnak számít Romániában, ha pontosan fordítják, és nem kreálnak belőle autonómiát. Ugyanakkor elég nehéz elképzelni, hogy a román köztársasági elnök környezetében és a külügyminisztériumban nem akadna senki, aki tudná, hogy a „self-government” általánosan elterjedt európai kifejezés úgy általában minden lokális vezető testületre, legyen az akár autonómia, akár megyei tanács.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek