Amerikában nemcsak az elnököt adó párt és az elnök személye változott meg, de egyre inkább úgy tűnik, hogy a konfliktuskezelés módja is. A Bush-kormány konfrontatív politikájával szemben Obama konszenzust keres. Európa ovációval fogadta az új elnök megválasztását, aki nem kényszeríti rá európai szövetségeseire a politikáját, mint az Irak esetében is történt. Amerika álláspontja közelebb kerül az Európai Unióhoz, amely a konfliktusokat egyértelműen pénzügyi-gazdasági segítséggel, tárgyalásos úton kívánja rendezni, és csak kivételesen, Afganisztán esetében fogadja el katonai erők bevetését. Bush nem tárgyalt Iránnal, Szíriával és a Hamasszal, de feltételeket támasztott a kapcsolatfelvételhez. Irántól az urániumdúsítás beszüntetését, Szíriától a Hamasz és a Hezbollah támogatásának felszámolását várta, és hogy tisztázza magát a Hariri-gyilkosságban való részvétel alól; a Hamasztól pedig Izrael elismerését, a terrorista erőszakról való lemondást és a PFSZ által korábban aláírt és elfogadott egyezmények tiszteletben tartását követelte. Obama azonban úgy véli, hogy csak akkor gyakorolhat befolyást a konfliktusban szereplő felekre, ha kapcsolatban áll velük.
Joe Biden alelnök a müncheni biztonságpolitikai értekezleten megígérte Moszkvának, hogy új alapokra helyezi a hozzá fűződő viszonyt. Obama tárgyalási ajánlatokkal fordult Iránhoz, Oroszországhoz és Szíriához. Az iráni és orosz vezetőknek levelet küldött. John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke pedig a Gázai övezetben járt, először azóta, hogy az övezet feletti uralmat a Hamasz vette át. Bár nem találkozott a terrorszervezet vezetőivel, a kapcsolatfelvétel mégis megtörtént. Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó szervezete, az UNRWA levelet kézbesített a Hamasztól az amerikai elnök számára. Kerry Gázából Damaszkuszba ment, hogy Asszad szír elnökkel tárgyaljon. Első ízben járt amerikai politikus a szír fővárosban, mióta a kapcsolatok megromlottak a két állam között. Az új Obama-politikában felértékelődik Szíria szerepe, hiszen a libanoni Hezbollah és a Hamasz utánpótlásáért a damaszkuszi rezsim a felelős. Obama Asszadot kérte fel Kerry útján közvetítésre a Hamasszal fennálló konfliktus rendezésében.
Az Obama-adminisztrációnak számolnia kellett azzal is, hogy a konfliktusok összefüggenek. A nyugati világ ma egy transzázsiai tengellyel szembesül, amelynek hátterében Kína és Oroszország, az előtérben pedig a síita félhold országai, Irán és Szíria, a Hezbollah és a Hamasz terrorszervezetei állnak. Ma az Egyesült Államok Kína pénzügyi támogatására szorul. Az amerikai költségvetési deficit jelentős részét amerikai állampapírokban Kína vásárolta fel. Oroszország építette fel az iráni atomerőművet, Bushert, amelynek a próbaüzemét nemrég tartották meg. A síita félholdat, Szíriát, a Hezbollahot és a Hamaszt pedig Irán finanszírozza, tartja össze és irányítja.
2009. 03. 06. (XIII/10)
