Nir Barkat, az új jeruzsálemi polgármester
Olmert a kneszetben, a volt miniszterelnök emlékére tartott különleges ülésen
elmondott beszédében kijelentette: „voltak idők, amikor a föld minden
négyzetcentiméterén meg akartuk pecsételni jelenlétünket – én is egy voltam ezek
közül – de nem volt igazunk”.
Hasonló megjegyzéseket tett a Hertzl Dombon, Rabin sírjánál tartott
megemlékezésen is: „Ha el vagyunk kötelezve arra, hogy megőrizzük Izrael
államának zsidóságát és demokratikus jellegét, elkerülhetetlen, hogy lemondjunk,
nagy fájdalom árán otthonunk egy részéről, és le kell mondanunk a jeruzsálemi
arab negyedekről is.”
Olmertet nemcsak az ellenzék, de saját pártja, a Kadima tagjai is bírálták. Cipi
Livni külügyminiszter, aki a palesztinokkal és Szíriával folytatott
béketárgyalásokon Izraelt képviseli, elhatárolódott a jelenlegi
miniszterelnöktől. Annál is inkább, mivel a miniszterelnöki székért folytatott
küzdelemben, amelynek sorsa a február 10-én tartott előrehozott választásokon
dől majd el, Olmert megnyilvánulásai Benjamin Netanjahu és a Likud Párt malmára
hajtják a vizet.
Netanjahu Olmert kijelentéseire hivatkozva a Kadimát „megtévesztő” baloldali
pártnak nevezheti, ami aláássa Livni erőfeszítéseit arra nézve, hogy a
választókat meggyőzze, hogy pártja sokkal inkább középen, mint baloldalon áll.
Izraeli elemzők szerint Olmert beszédei azt mutatják, hogy a továbbiakban is
részt kíván venni az ország vezetésében, holott kritikusai szerint jobban tenné,
ha inkább nem nyilatkozna az ellene folyamatban levő ügyek miatt. Február 10-ig
azonban ő marad a kormányfő, és addig két igen fontos esemény is megtörténik,
amelyek nagyban befolyásolhatják Izrael jövőjét: január 9-én véget ér Mahmúd
Abbász palesztin elnök mandátuma, illetve január 20-án megtörténik Amerikában is
a hivatalos hatalomváltás. Addig is Olmert megkísérli előrébb vinni a
béketárgyalásokat a palesztinokkal és Szíriával, valószínűleg kísérletet tesz
majd arra is, hogy Abbásszal találkozzon, illetve megpróbál közvetlenül
tárgyalni Szíriával.
Sokak szerint ugyancsak kedden dőlt el Izrael fővárosának, Jeruzsálemnek a
jövője is, ahol az országban kedden tartott önkormányzati választások keretében
polgármester-választásra került sor. Az országban 4,7 millió választópolgár
járulhatott az urnákhoz, hogy 159 településen válasszon új vezetőket.
A jeruzsálemi polgármesteri tisztségért, amelyet korábban Ehud Olmert is
birtokolt, három jelölt küzdött meg: egy ultraortodox rabbi, egy high-tech
befektető, valamint egy orosz iparmágnás, akit a távollétében a párizsi bíróság
tiltott fegyverkereskedelem vádja alá helyezett. Ez utóbbi jelölt, Arkagyij
Gajdamak mindössze a szavazatok 4 százalékát szerezte meg, mivel főleg a város
arab és palesztin lakossága támogatta, akik azonban bojkottálták a szavazást.
Az új polgármester a 49 éves, jobboldali Nir Barkat lett, aki a szavazatok 50
százalékát szerezte meg, míg ultraortodox ellenfele, Meir Porush rabbi 42
százalékkal zárt. Első beszédében hangsúlyozta: „Jeruzsálem nyitott minden ember
számára.”
A megválasztott polgármesternek nincs ugyan beleszólása a város jövőjéről folyó
tárgyalásokba, viszont befolyásolhatja a város arab és zsidó lakosságának kényes
egyensúlyát, elsősorban a szent helyek kezelésén keresztül, amelyek a
konfliktusok rendszeres forrásai.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »