Afrika lakosságának kétharmada HIV-fertőzött
A jelentés szerint komoly előrelépés történt a HIV-fertőzések megelőzésében
számos súlyosan fertőzött országban. Ruandában és Zimbabwéban a szexuális
szokásokban bekövetkezett változások nagymértékben hozzájárultak az új
fertőzések számának csökkenéséhez. Más országokban (a legfertőzöttebb országok
közül hétben: Burkina Fasóban, Etiópiában, Ghánában, Kamerunban, Malawiban,
Ugandában és Zambiában) pedig a fiatalok egyre nagyobb arányban használnak
óvszert, illetve egyre többet várnak a szexuális aktussal. Kamerunban például a
szexuális életet 15. életévük előtt elkezdő fiatalok száma 35-ről 14 százalékra
esett vissza.
A szegényebb országokban 2008-ra már 3 millióan kapnak antivirális kezelést.
Namíbiában például 2003-ról 2007-re 1-ről 88 százalékra nőtt a kezelt betegek
száma, míg ugyanez a szám Kambodzsában 14-ről 67 százalékra emelkedett 2004 és
2007 között. Más országokban (Botswana, Brazília, Chile, Costa Rica, Kuba és
Laosz) már szinte valamennyi beteg hozzájut a megfelelő ellátáshoz. A világ
legtöbb országában több nő kap kezelést, mint férfi. Ezeknek az eredményeknek
köszönhetően az AIDS-ben meghalt emberek száma éves szinten 2 millióra csökkent
2007-ben. A betegség megjelenése óta mintegy 25 millióan haltak meg a vírus
következtében. Ugyanakkor továbbra is az AIDS a vezető halálok Afrikában, ahol a
HIV-fertőzöttek 67 százaléka él – akiknek 60 százaléka nő. (A fiatalok között ez
az arány 75 százalékos.)
A már fertőzött személyek kezelése terén nagy haladást jelent, hogy 2005 és 2007
között 14-ről 33 százalékra nőtt azoknak a HIV-pozitív terhes anyáknak a száma,
akikhez eljutottak az antivirális gyógyszerek, megelőzendő, hogy a fertőzés az
anyáról a gyermekre átterjedjen. Ugyanebben az időszakban az újonnan fertőzött
gyerekek száma 410 ezerről 370 ezerre csökkent világszerte. Számos országban,
köztük Argentínában, a Bahamákon, Barbadoson, Belorussziában, Botswanában,
Grúziában, Kubában, Moldovában, Oroszországban és Thaiföldön már 75 százalékban
jutnak megfelelő gyógyszerhez a vírushordozó terhes anyák.
Az új fertőzöttek száma éves szinten 3 millióról 2,7 millióra csökkent 2001 és
2007 között (ebből mintegy 2,2 millió felnőtt és 500 ezer gyerek)
világméretekben. Azonban az új fertőzések számának egyes országokban tapasztalt
csökkenése nem jelenti azt, hogy a járvány elmúlóban lenne világszerte, hiszen
számos országban az új megbetegedések számának növekedése tapasztalható, így
Indonéziában, Kenyában, Kínában, Mozambikban, Pápua Új-Guineában,
Oroszországban, Ukrajnában és Vietnamban. Azonban több fejlett nyugati országban
is ez a tendencia érzékelhető, például Ausztriában, Nagy-Britanniában és
Németországban. Bár százalékos arányban a fertőzött emberek száma csökkent
világszerte, a HIV vírust hordozók száma 2007-re elérte a 33 milliót (ez a Föld
népességének 0,8 százaléka), ami naponta mintegy 7500 új megbetegedést jelent.
2005 óta megtriplázták a különösen veszélyeztetett rétegek számára nyújtott
ellátások biztosítására tett erőfeszítéseket. Fekete-Afrikán kívül a világ
szinte valamennyi térségében a szexmunkások, a homoszexuálisok és a tűt használó
drogfogyasztók azok, akik jóval nagyobb arányban vannak kitéve az AIDS-nek, mint
a társadalom más rétegéhez tartozók. A diszkriminációt törvényi szinten tiltó
országokban jobb ellátásban részesülnek a veszélyetetett rétegekhez tartozó
betegek, mint máshol.
A jelentés szerint a kormányok, donorok, civil szervezetek és a fertőzéssel
érintett közösségek közös akarata és erőfeszítései révén valós változást lehet
elérni. Mintegy 105 ország tűzte ki maga elé azt a célt, hogy 2010-re mindenki
számára elérhetővé tegyék a HIV-fertőzés megelőzését, kezelését és a betegek
ápolását. „Az új fertőzések kialakulásának megelőzésével és a már vírushordozók
megfelelő kezelésével megmentett életek számában elért eredményeket hosszú távon
kell tudnunk fenntartani – nyilatkozta Dr. Peter Piot, az UNAIDS vezérigazgatója
a mexikói konferencia kapcsán. – Nem szabad a rövid távú eredményekkel
megelégednünk, azok a megelőzésre és a kezelésre tett erőfeszítések
megsokszorozására kell hogy ösztönözzenek bennünket.”
Ezt Kemal Dervis, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője azzal
egészítette ki, hogy „az AIDS elleni küzdelem az ENSZ millenniumi
célkitűzéseinek egyik fontos területe. Az itt elért eredmények jelentős
mértékben hozzájárulnak a szegénység és a gyermekhalandóság ellen, valamint az
anyák egészsége és a táplálkozás javítása érdekében tett erőfeszítéseink
sikeréhez. Ugyanakkor a többi célkitűzés megvalósítása, mint a nemek közötti
egyenlőség, illetve az oktatás fejlesztése is szükségesek ahhoz, hogy az AIDS
terjedése visszafordítható legyen.”
2008. 08. 08. (XII/32)
