hetilap

A július végén készült Gallup-felmérés során Obama 49 százalékon áll, míg
republikánus ellenfele 40 százalékra számíthat.

A CNN ugyanakkor csak 5 százalékra teszi Obama előnyét. Bár ez a különbség
nagyobb, mint amit az elmúlt két hónapban mértek, a színes bőrű szenátor előnye
továbbra sem behozhatatlan.

Némelyek úgy vélik, hogy Obamának sokkal nagyobb arányban kellene vezetnie,
hiszen a körülmények neki kedveznek: az amerikaiak rendkívül elégedetlenek
George W. Bushsal és a republikánus párttal, népszerűtlen az iraki háború, és
komoly problémák merültek fel a gazdaságban. Az illinois-i szenátor azonban így
sem lépi át az 50 százalékos bűvös küszöböt, amit sokan ismeretlenségével,
nemzetközi tapasztalatlanságával magyaráznak. „A no­vemberi elnökválasztás
inkább Barack Obamáról, mintsem George Bushról szóló népszavazás lesz” – véli a
CNN elemzése.

Igaz, az elnökséghez nem feltétlenül szükséges a nagyarányú győzelem, hiszen az
eddigi választásokon is általában szoros eredmény született: 2000-ben, 1968-ban
és 1960-ban a két jelölt között kevesebb, mint egy százalékpont volt a
különbség. George H. W. Bush 1988-ban hét ponttal győzött Michael Dukakissal
szemben, míg négy évvel később Bill Clinton hat ponttal végzett Bush előtt.
Előreláthatólag sok minden az utolsó pillanatban fog eldőlni, hiszen számos
amerikai csak szeptember elején kezd el majd a választásokkal foglalkozni, így
sokak szerint az általában elég későn döntést hozó független szavazók voksai
lehetnek a meghatározók.

Elemzők mindenesetre találgatásokba kezdtek, hogy november

4-éig melyek azok az események, amelyek jelentősen befolyásolhatják a küzdelem
alakulását.

Augusztus 8-án megkezdődnek az olimpiai játékok Pekingben, ami valószínűleg meg
fogja törni a kampány lendületét, ugyanis a szavazók a politika helyett a
sporteseményeket fogják nyomon követni.

Ezért mindkét tábor azon igyekszik, hogy a játékok alatt se feledkezzenek meg
róluk. Obama stábja 5 millió dolláros olimpiai reklám­időcsomagot vásárolt az
NBC-nél, amellyel széles nézőközönséget – különösen nőket – tudnak megszólítani.
Az előző televíziós felmérések alapján ugyanis az állapítható meg, hogy a nyári
olimpiai játékokat inkább a nők szeretik nézni. A nagyszabású reklámhadjárat
hátulütője viszont, hogy rendkívül költséges, és emellett a szakértők arra is
felhívják a figyelmet, hogy az olimpiai közvetítések alatt nem szerencsés, ha a
reklámok az ellenfél személyének támadásáról szólnak, ilyenkor a fair play
szellemében cél­szerűbb az eseménnyel összhangban álló hirdetéseket használni,
melyek pozitívan, felemelően hatnak, és például a hazafiságot erősítik. McCain
nem indított ilyen jellegű kampányt, ugyanakkor valószí­nű­nek tartják, hogy
alelnökjelöltjének bejelentését a versenyek idejére időzíti.

Meghatározó dátumnak tartják szeptember 15-ét is, amikor arról születhetik
döntés, hogy hazatérhetnek-e Irakból azok a csapatok, akiket tavaly küldtek a
térségbe a már ott állomásozó haderő meg­erősítésére. Amennyiben az erőszak
továbbra is visszaszorulóban van, minden valószínűség szerint az év végéig a
szóban forgó harci egységek hazatérhetnek. Ez egyrészről igazolná McCain iraki
háborúval kapcsolatos álláspontját Obamával szemben, másrészt viszont a
demokrata jelölt kivonulás melletti politikáját támasztaná alá, valamint azt
eredményezheti, hogy a figyelem a belpolitikai és gazdasági kérdésekre terelődik
át, amely egyértelműen a demokraták javát szolgálná.

Ezt követően azok a személyek, akik november 4-én nem tudnak az urnák elé
járulni – vagyis a külföl­dön állomásozó katonák, otthonuktól távol tanuló
diákok, illetve a bírósági tárgyalásra váró letartóztatottak –, szeptember 22-én
megkezdik a szavazást Virginiában, s ezzel országszerte elindul a voksolási
időszak. Míg a 2002-es időközi választások során a választásra jogosultak 14
százaléka adta le korábban a voksát, addig ez az arány 2006-ban 25 százalékra
emelkedett, és az előrejelzések szerint a mostani szavazáson már 30 százalék
felett lesz. Általában a legelkötelezettebb szavazók adják le ilyenkor
szavazatukat, ami azt eredményezheti, hogy a két tábor a „maradékra”
összpontosíthat. Emellett a nagyarányú korai voksolás védelmet biztosít az
utolsó pillanatban bedobott lejáratókampányokkal szemben is.

Szeptember 26-án a két elnökjelölt között vitafórumra kerül sor a Mississippi
Egyetemen, melynek központi témája a belpolitikai helyzet lesz. Egyesek szerint
ezek a fórumok lehetőséget biztosítanak a szavazók számára, hogy információt
szerezzenek a két félről, hiszen egyik sem volt elnök vagy alelnök, ami azt
jelenti, hogy McCain politikája sem egyértelmű sokak számára, demokrata
ellenfele viszont szinte teljes mértékben ismeretlennek számít.

David Lanoue, az Alabama Egyetem politikai tudósa az 1980-as kampánnyal hozza
párhuzamba a mostani elnökválasztást. A szavazók akkor is változást akartak, de
kétségeik voltak afelől, hogy Ronald Reagan lenne a megfelelő személy ehhez.
Amikor azonban a volt kaliforniai kormányzó az egyetlen nyilvános vitán nagyon
meg­győ­zőnek tűnt Carter elnökkel szemben, sikerült megnyernie azokat, akik még
döntésükben határozatlanok voltak, és utána elsöprő győzelmet aratott.

Lanoue felhívja a figyelmet, hogy a múltban zajlott viták általában a „bakikról”
maradtak nevezetesek: 1960-ban Richard Nixonon jól látszott, hogy izzad, Al Gore
2000-ben hallhatóan sóhajtozott, 1976-ban pedig Ford elnök azt állította, hogy
Lengyelország már felszabadult a szovjet uralom alól. A szakértő szerint ezek a
viták gyakran inkább a vesztést, sem mint a győzelmet segítették elő. Obama és
McCain között egyébként ezen kívül a Belmont Egyetemen, valamint a Hofstra
Egyetemen rendeznek vitát, ahol a külpolitikai kérdések kerülnek előtérbe.

Az elnökválasztás kimenetelét váratlan külpolitikai tényezők is
befolyásolhatják. Az elemzők szerint ez lehet terrortámadás, nagyszabású katonai
hadművelet Irán ellen, vagy ha Afganisztánban, illetve Irakban döntő fordulat
áll be. 2004-ben ezt a fajta „októberi meglepetést” Oszama bin Laden videója
szolgáltatta, mely amellett, hogy a Bush-kormány kudarcára is emlékeztetett,
újra felhívta a figyelmet a terrorizmus veszélyére, ami sokak szerint jelentős
hatással volt a kampány további alakulására.

Szintén várhatóan október végén kerülnek nyilvánosságra a gazdaságra vonatkozó
adatok. Az USA Today/Gallup közvélemény-kutatása alapján a legtöbb amerikai úgy
véli, hogy rossz állapotban van a gazdaság, éppen ezért sokak szerint ez lesz a
döntő tényező a választások során, de a mérleg ebben a kérdésben is bármely
oldalra billenhet.

Ki legyen az alelnök?

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek